29819. lajstromszámú szabadalom • Újítás nagy feszültségű kondenzátorokon

Megjelent 1904. évi április lió t-én. ^ MAGY KIR HIVATAL SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 29819. szám. Vll/g OSZTÁLYÚjítás nagyfeszültségű kondenzátorokon. COMITÉ D'INITIATIVE POUR LA FABBICATION DE PRODUITS NITRIQUES CZÉG FREIBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 14-ike. A kondenzátorok kapaczitása ugyanazon körülmények (a dielektrikum anyaga, a bevonatok nagysága) mellett fordított arányban áll a bevonatokat elválasztó dielektrikum vastagságával. Ennélfogva ezen vastagságot lehetőleg csekélyre kell vennünk. Másrészről azonban a dielektrikum tetszőleges helyére kifejtett elektromos nyomás ezen helyen uralkodó elektromos sűrűség négyzetével áll arányban. Ha ezen nyomás valamely helyen a dielektrikum szilárdsága által megszabott maximum fölé emelkedik, úgy a dielektrikum ezen helyén a szikra átüt. Ennek elkerülésére eddig, különösen magas feszültségű kondenzátoroknál aránylag nagy vastagságú dielektrikumokat kellett alkalmazni, a mi nagy anyag és helyfölhasználással járt, mivel a dielektrikum nagy vastagsága folytán egy-egy elem kapaezitása csupán csekély lehetett. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az eddig használt kondenzátorokon, a mennyiben anyaghibák, karczolások, repedések vagy hasonlók más helyen nem csökkentették lényegesen az anyag ellenállóképességét, az átütés rendszerint egyik bevonat szélén történt. Ez abban leli magyarázatát, hogy a bevonatok szélein az elektromos sűrűség és így az elektromos nyomás is a legnagyobb. A jelen találmány tárgyát képező újítás abban áll, hogy a dielektrikumnak azon részei, melyek a bevonat széleit hordják, lényegesen vastagabbak, mint a bevonatok által födött többi része. A találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakja a mellékelt rajzban van föltűntetve, melyen 1. ábra a kondenzátor hosszmetszete, 2. ábra pedig annak az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszete. A csőalakú (a) dielektrikum fölső végén jóval nagyobb falvastagsággal bír, mint közepén. Alsó vége zárt és hegyben végződik és ugyancsak jóval nagyobb falvastagsággal bír, mint a cső középrésze. A dielektrikum előnyösen oly anyagból áll, melynek nagy dielektromos állandója van, mint például az üvegnek. A külső (b) bevonat nem ér egészen a dielektrikum fölső végéig, míg a belső (c) bevonat a belső fölületet egészen befödi. Kísérletek mutatták, hogy míg eddig végig 0.3 mm. vastagságú üvegcsövek 6000 Y. feszültség mellett átüttettek, ezekkel 'egyenlő üvegcsövek, melyeknek a bevona-