29792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyfázisú váltakozó áramnak mechanikai hajtóerőre való változtatására vontatási és egyéb czélokra

- a -jük, úgy hogy többfázisú rendszer kelet­kezik. Az autoszinchrón-mótor, illetőleg auto­szinchrón-mótorok ezenkívül lehetségessé teszik a fázisszabályozást, vagyis a hajtó­motorok okozta fáziseltolódás megszünte­tését, illetőleg megváltoztatását s végül különféle kisebb üzemekre, úgymint a vo­nat világítására, fékezésére stb.-re hasz­nálhatók. Az utóbb említett czélokra leg­jobb az áramot az egyenáramú gépből el­vezetni. A találmány tárgyának egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon sematikusan van bemutatva. Az (1) autoszinchrón-mótor egy induk­cziós mótor, melynek szekundér-része, mi­után a motort szokott módon megindítot­tuk, egyenárammal tápláltatik s ez által szinchrón-mótorrá változik át. Ezen mo­torral a (2) egyenáramú gép közvetlen van kapcsolva. A (2) egyenáramú gép részint a (3) átkapcsolóval, részint a világító be­rendezéshez tartozó (4 5) vezetékekkel van összekötve. A (6 7) motorok, mint kétfá­zisú indukcziós motorok vannak föltüntetve és tandem- vagy differencziáltandem-kap­csolásba hozhatók. A rendszer működése következő: A (8) áramszedő csigától és a sínektől jövő egyfázisú áram az autoszinchrón-mó­tor sarkszorítóinál két részre oszlik, me­lyek közül az egyik rész közvetlen a hajtó­motorokhoz folyik a (9 10) vezetékeken át, a másik rész pedig részben az autoszin­chrón-mótor hajtására szolgáló áramot adja, részben az eredeti fázisra merőle­ges fázisú árammá változtattatok át, a mely a (11 12) vezetékek segélyével vezettetik a hajtómotorokhoz. Az autoszinchrón-mótor megindítása az ismert módok valamelyike szerint történ­hetik, sőt az egyenáramú géppel, mint mo­torral is eszközölhető, még pedig akkor, ha a vonat világítása akkumulátorbattéria segélyével eszközöltetik, mi bizonyos kö­rülmények esetén előnyös lehet. Az autoszinchrón-mótor rendesen moz­gásban tartatik, akár megy, akár pedig áll a vonat. A hajtómotor megindítása a szo­kásos mótor szekundér ellenállás beiktatá­sával történik, a melyet a sebesség növe­kedésével kiiktatunk. Az autoszinchrón-mótor gerjesztésének megváltoztatása által az egyfázisú főáram­körben igen különböző fáziseltolódást idéz­hetünk elő, a mi nagy előnyöket nyújthat. Ezen előnyök között legfontosabb az, hogy a mikor a legnagyobb nyomatékot kell ki­fejteni, mint például a megindításnál vagy nagyobb emelkedésre való haladásnál, a vo­nalvezetékben a feszültségveszteség meg­szűnik, sőt negatívvá is tehető, úgy hogy a lokomotivon a feszültség nagyobb lehet, mint a milyen a generátorállomáson van, még akkor is, ha az ohmikus feszültsége is tetemes. Ismeretes, hogy az indukcziós mótor legnagyobb nyomatéka a mótorka­pocs feszültségének négyzetével arányos, világos tehát, mily fontos körülmény a na­gyobb megterhelésnél a vonalfeszültséget föntartani. Másrészről igen gyakran elő­nyös lehet kisebb terhelésnél a feszültsé­get az autoszinchrón-mótornak gyöngébb gerjesztése által csökkenteni, mert ezzel a hőfejlődést az összes motorokban csök­kenthetjük. A fázisszabályozás teljesen önműködőlég eszközölhető az által, hogy az egyenáramú gépet, mely az autoszinchrón-mótornak a gerjesztő áramot szolgáltatja, ugyanazon frekvencziával dolgoztatjuk, mint a mi­lyennel a váltakozó főáram bír ési az egyen­áramú gépet két vagy több kollektorgyű­rűvel látjuk el, melyek az egyenáram fegy­verzet-tekercsével vagy egy külön fegy­verzettekerccsel vannak összekötve és ezen tekercsen vagy a fő váltakozó árammal vagy többfázisú árammal arányos áramot (illetőleg ezen áramok valamelyikét) is­mert eljárás szerint (például a 95153. sz. német szabadalmi leírásban leírt módszer szerint) bocsátunk át. Ilynemű berendezés a (13) kikapcsolóval a (14 15) vezetékkel és a (16 17) kollektorgyűrűkkel van a raj­zon bemutatva. Előnyös e mellett ezen kompenzálást olyképen foganatosítani, hogy a mágnesezés azon áram- és fáziseltolódás

Next

/
Oldalképek
Tartalom