29785. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyúsgép

a (11) tengellyel egy darabból készíteni. A dugattyú hátulsó részén pontosan rásimul a (10) gömbszelet belső falára. A dugattyú mellső (32) fölülete (2., 3. és 5. ábrák) kúpot alkot. A (22) födél egy karimás gyű­rűjébe a tengely mellső csapágya (17) tö­mítés közvetítésével van beillesztve. To­vábbi (15) és (16) tömítések vannak a hen­geres tokrészt a (10) gömbszelettel össze­kötő hüvely belsejében. A (18) dugattyú kúpalakú részének ke­rületén egy (31) tömítő gyűrű (2. és 3. ábrák) van elrendezve. A dugattyú fejében egy diametrális (19) hasíték (5. ábra) van alkalmazva, melybe egy (20) dugattyú­szárny (3., 4. és 5. ábrák) van beillesztve. A (20) dugattyúszárny elől egy félgömbö­lyű (24) nyúlvánnyal bír, mely a (11) ten­gely egy hasítékába nyúlik be és rugók segélyével odanyomott (25) tömítésekkel van ellátva. A (24) nyúlvány középpontjá­ban és pontosan a dugattyúkúp csúcspont­jában egy (21) forgási csap van elhelyezve, mely körül a (20) dugattyúszárny lengő mozgást végezhet. A szárny külső homlok­fölületein (27) rugók által tartott rugal­mas (26) tömítések vannak elrendezve, úgy hogy azok a szárnynak a dugattyúval együtt végbemenő körülforgása alkalmá­val a röperő hatása alatt a (10) gömbsze­let falához szorulnak. A szárnynak a (22) födél felé eső élén félgömbölyű (28) súr­lódási léczek (4. és 5. ábrák) vannak el­rendezve, melyek a dugattyú körülforgása alkalmával érintkezésbe jönnek a (23) súr­lódási lemezzel. E lemez a dugattyú föde­lére (34) állítható csavarok és (35) ellen­csavaranyák közvetítésével beállíthatóan van erősítve. A (28) léczek mögött, ezek­hez (30) rugók által odaszorított (29) tö­mítések vannak a szárny élén lévő horony­ban elrendezve. A dugattyú gőzvezető csatornájából a gömbszelet (36) gőzterébe (3. ábra) ve­zető (38) gőzbeeresztő csatorna (2. és 3. ábrák) a (20) szárny közelében van elren­dezve. A (60) nyílás (2. ábra) (61) csövé­vel (1. ábra) a gőz kieresztésére szolgál. A gőz ennek folytán a szárny egyik fe­lére és pedig ennek folytonosan nagyob­bodó fölületére hat, míg a szárny azon j fele, mely mellett a gőzbeeresztő nyílás foglal helyet, fordulatának alsó felét el­végezte, mire a gőztér ismét kisebbedik, | míg a szárny újból fölső helyzetébe érke­| zik. Természetes, hogy a beeresztő szelep­nek úgy kell működnie, hogy a gőz elzá­ródjék, még mielőtt kapcsolatba jön egy­mással a (38) gőzbeeresztő és a (60) gőz­kibocsátó csatorna. Ha csupán egy dugattyúval van a gép I ellátva, mint a hogy ez az ábrán látható, j a gőz a szárnyak csak egyik felére hat, míg a szárny másik felét ekkor, a mint az a 4. és 5. ábrákon látható, áteresztő nyílásokkal kell ellátni. Kettős működésű | gépnél két egyenlő alakú dugattyút ren­dezünk el a (11) tengelyen, úgy hogy ezek szárnyai szöget zárjanak be egymással, te­hát hogy az egyik a gőznek legnagyobb fölületet nyújtson akkor, midőn a másik­nak kisebb fölülete van a gőznyomásnak kitéve. A gép tehát ekkor nem bír holt ponttal. A gőzbeeresztő szelep (5. és 6. ábrák) egy a (11) tengelyen ülő (43) hüvelyből, mely háromszögalakú (42) beeresztő nyí­lással bír a gőznek a (44) szelepkamrából való bevezetésére. Ezen beeresztő nyílás­nak egy hasonló alakú (41) beeresztő nyí­lás felel meg a (40) csatorna hátulsó vé­gén. A szelep beállítására egy (46) fogas dugattyú szolgál, mely a (48) fogantyú­val ellátott (47) szeleprúd alisó végén van elrendezve és kapcsolatban áll egy a (43) hüvelyen megerősített (45) fogasrúddal. A (41) és (42) gőzbeeresztő nyílások a ten­gely kerületének felén terjeszkednek el. A szelephüvely az 5. és 6. ábrákon látható helyzetből, midőn ugyanis a gőz teljesen el van zárva, eltolható olyan pontig, mely­nél a két nyílás közvetlenül födi egymást és így a gőz a tengelynek majdnem egy teljes körülforgása alatt beömölhetik. Mint könnyen belátható, a gép könnyen átfordítható és így akár szivattyú vagy kompresszor gyanánt, akár pedig erőgép­nek használható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom