29760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztandó anyagoknak elektromos sugárzó kemenczékbe való bevezetésére

Megjelent 1904. évi márczius hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29760. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás olvasztandó anyagoknak elektromos sugárzó kemenczékbe való bevezetésére. TROLLHÁTTANS ELEKTRISKA KR A FT A KTIEBOLAG CZÉG STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 26-ika. Tudvalevőleg az elektromos hőt, melyet az elektromos fényívek, az elektromosan fölhevített vezetők stb. szolgáltatnak és mely a kemenczefalak által visszavezettetik, a legkülömbözőbb czélokra pl. karbid előállítására, fémeknek érczeikből való redukálására stb. használhatjuk. Ha az anyag, melyet czélszerűen poralakban adagolunk a kemenczébe, közel jut a hőforráshoz és ha az anyagnak folytatólagos bevezetése oly módon történik, hogy az a fölhevített réteg fölé kerül, akkor az eközben beálló gázfejlés majdnem robbanásszerűen megy végbe, minek következtében az adagolt anyag a a kemenezében minden irányban szétdobatik, a mi különböző hátrányokkal van egybekötve. így pl. ha illó fémeket, pl. czinket, ólmot, stb. desztillálunk, akkor a fémgőzök az anyag egy részét magukkal ragadják, miáltal a fémgőzök tisztátalanokká lesznek. Ha pl. vasat állítunk elő, akkor az ide-odadobált anyag, a salakot tisztátalanítja és a távozó gázok által tovaragadtatik, a mi anyagveszteséget okoz. Hogy már most az eljárás nyugodtan legyen foganatosítható, szükségesnek mutatkozott az anyagot akként bevezetni az elektromos kemenczébe, hogy a vegyi reakcziók (a gáz- és gőzfejlesztés) a hőforrástól bizonyos távolságban és mérsékelten menjen végbe és hogy a bevezetett anyag csak pépszerű állapotban vettessék alá a fölhevítésnek. A jelen találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy az anyagot a kemenczébe fölhalmozzuk és hogy ezen halmot a hőforrásnak a lejtő fölületére való behatolásának mérvében előretoljuk úgy, hogy a halom lejtője a hőforrástól gyakorlatilag állandó távolságban marad. Az anyagnak a hőforrás felé való, ezen szakadatlan bevezetése következtében elkerüljük azt, hogy a por alakjában adagolt anyag heves fölhevíttetésnek vettetik alá, a mi az anyagnak a fejlesztett gáz által való szétdobálát és az említett hátrányokat vonná maga után. Miután ugyanis a hő ily módon bizonyos ideig behatott, a halmok fölületén egészen vagy félig olvasztott réteg képződik, mely a lejtő mentén végigmozog és az alatta lévő poralakú anyagot befödi. A vegyi reakcziók ezen, úgyszólván pépszerű rétegben mennek végbe, melyből a fejlődő gázok és esetleg fémgőzök eltávoznak anélkül, hogy az anyagot széjjel dobálnák. Az anyagnak kezelése ily kemenczékben