29730. lajstromszámú szabadalom • Önműködő formázógép

— 2' —­szolgálnak. Egy harmadik (u) pótkeret föl­felé nyúló karjaival egy (v) gyűrű alátá­masztására szolgál, mely gyűrű egyszer­smind a minta- és a formaszekrény egy ré­szét képezi (12. ábra). Az -egyes pótkere­tek alsó része egy-egy lefelé nyúló hü­vellyel van ellátva, mely hüvely fölső ré­sze biztos beállítás czéljából csavarmenet­tel bír (1. és 4. ábra). A mintarészek «normál'is» s «lefelé hú­zott» helyzetben való tartására egy rög­zítő szerkezet szolgál. E rögzítő szerke­zet két (22 és 23) keretből áll, a melyek közül mindegyik egy bizonyos számú, föl­felé nyúló (24 és 25) karokkal van ellátva oly képen, hogy ezen karok közvetlenül az egyes pótkeretek lefelé nyúló rúdjai alá jutnak (1. és 4. ábra). E rögzítő szerke­zet úgy van alkotva, hogy mihelyt a (24) és (25) karok egy irányban elmozgattat­nak, akkor ezek azonnal a pótkeretek le­felé nyúló rúdjai alá kerülnek, minélfogva a pótkeretek e karokra támaszkodnak és így a minta «normális», Rzciz a 11. ábra­beli helyzetben tartatik, ha pedig e karok az 1. ábrában lévő helyzetükkel ellenkező helyzetbe jutnak, akkor a pótkeretek ön­súlyuknál fogva lefelé haladnak, úgy hogy a mintaalkatrészek a «lefelé húzott», ille­tőleg a 12. ábrabeli helyzetbe kerülnek. Az (i) fő- és az (o p r) pótkeretek mű­ködtetésére egy (27) üreges dugattyúval ellátott (26) főhenger szolgál. A (27) üreges dugattyúban egy (28) folyadék­nyomó henger van beillesztve, a melyben három (29 30 és 31) dugattyú van elren­dezve. Ha működtető folyadékot a (28) póthen­gerbe vezetünk, a három dugattyú egyen­letesen fölfelé halad és az említett pót­keretek hüvelyeivel érintkezésbe lép, mi­által az (e) agy a (v) gyűrű és az (f) ko­szorú a «homok-befogadó», illetőleg a 10. ábrabeli helyzetbe jut. Az (i) főkeret, mint láttuk, a minta (g) küllőit és a (h) mag­formáját tartja, úgy hogy midőn a működ­tető folyadék a (26) főhengerbe vezette- j tik, az (i) főkeret fölfelé halad, mely utóbbi a (g) küllőket, a (h) formamagot és valamennyi pótkeretet fölfelé viszi mindaddig, míg a végleges sajtolás meg nem történt. A mozgó (22 és 23) keretek működteté­sére egy harmadik (t) folyadéknyomó hen­gert alkalmazunk (1. és 4. ábra). E nyomó­henger egy (33) dugattyúrúddal van el­látva, mely utóbbi a (35) bütyökkel bíró (34) keresztfőt lefelé működtet oly czél­ból, hogy ezek (36) emeltyűkkel érintke­zésbe lépjenek és ez által a (22) és (23) keretek a «lefelé húzott» helyzetbe jussa­nak. Ha a (34) keresztfő fölfelé mozgat­tatik a (36) emeltyűk szabadon engedtet­nek, minél fogva a (41) tekercsrugók a (22 és 23) rögzítőkereteket az 1. ábrabeli helyzetbe juttatják, úgy hogy midőn a mű­ködtető folyadék a (29 30 és 31) dugaty­tyúk mellől elvezettetik, az egyes minta­alkatrészek a végleges sajtolás és a forma kiegészítése czéljából a kellő helyzetbe jöhetnek. A (35) bütykök a (34) kereszt­főre a (32) csavarok segélyével vannak megerősítve olyképen, hogy a (36) emel­tyűket egy és ugyanazon, vagy különböző időben lehet működésbe hozni. Az 1. ábrában föltüntetett gép fölső ré­szén egy (43) lap van alkalmasan elren­dezve, a melynek számos csavarolt (43) szögei egy (c) lap megfelelő fúratain ke­resztül haladnak. A (43) lapnak a kellő időben való működtetése czéljából egy (46) lengőtengelyt alkalmazunk, mely a (48) karokkal van ellátva, és mely karok a (49) fülek segélyével a (43) laphoz, vannak erő­sítve (7. ábra). A (46) lengő tengely to­vábbá egy kifelé nyúló (50) karral bír (1. és 7. ábra), mely kar egy (51) kapcsoló­rúd segélyével a (34) keresztfővel van ösz­szekötve olyképen, hogy ez utóbbinak mű­ködtetésekor a (43) lap mozgásba hozatik. Az egyes folyadék nyomó hengereknek magas nyomású vízzel való táplálására kör­mozgást végző szabályozó szelepek szol­gálnak. A (26) főhenger egy (52) szabá­lyozó szeleppel van ellátva, mely szelep egy (54) cső által egy (53) bevezető cső­vel van összekötve. Az (52) szabályozó szelep továbbá egy (55) cső által a (26)

Next

/
Oldalképek
Tartalom