29729. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fejlesztett gőznek a gőzfejlesztők fűtőfölületéről való rögtönös eltávolítsára

elem hasonlóan működik, de annál kisebb mértékben, mennél távolabb fekszenek a tűzszekrénytől, úgy hogy ezen (T) elemeket csak korlátolt számban kell elrendezni. A rajzban a lokomotivkazánnál egy másik (Q) berendezés is van föltűntetve, mely a (T) berendezéshez hasonló, s mely szerint a vízszintes (a) részeket ernyőikkel a tűzszekrény külső falában alkalmasan elrendezett elzárható nyílásokon át vezetjük be. Ezen berendezés azon gőzt gyűjti öszsze, mely a tűzszekrény felületén képződik s a (p) csöveken át a gőztérbe vezettetik. Ezen (Q) berendezés azon czélból van elrendezve, hogy a tűzszekrény mellső és hátsó oldaláról a gőzt elvezessük és ezen pontokon így lehetőleg páramentes vizet tartsunk fönn. A tűzszekrény oldalas falairól a gőzt (S) elemek vezetik el, melyek mindegyike egy (c) ernyőkkel és (b) lyukakkal ellátott függélyes (a) csőből áll, mely a föntebb leírtakhoz hasonló. Az ernyők alsó nyílása ez esetben derékszögű és egyik élével a tűzszekrényhez fekszik. A 13. ábrában az (F) berendezésnek (3. és 9. ábra), valamint a 10., 11. és 12. ábrákban bemutatott (T és Q) berendezéseknek egy módosított foganatosítási alakja van bemutatva. Az (a) cső itt fölső fölületén van lyukasztva és a (q) süveg fölső részébe van bevezetve. A (q) süveg a gőzpárák fölfogására, az (a) csövek pedig azoknak elvezetésére szolgálnak. A 14. és 15. ábrákban a jelen találmánynak Babcoc-Wilcox-kazánokon való alkalmazása van föltűntetve. Ezen kazánnál a lyukasztott (a) csövek az alsó két (r s) cső mentén fekszenek, melyek mindegyike ugyanazon (t) csőbe torkol, mely az (u) homlokkamrában foglal helyet. A két legközelebbi magasabb (w és v) csövekből nem indulnak ki lyukasztott (a) csövek, hanem csak egy rövid csőtoldat vezet a (p) csőből a két (Y és v) csövek magasabban fekvő végébe, a hol is egy félköralakú (x) lemez van elrendezve, mely megakadályozza, hogy a gőz az (u) homlokkamrába jusson cs így azt a (t) csőbe vezeti. A fölső csö' vekbe szintén lehet ily benyúló csőtoldatokat elrendezni, minthogy azonban itt a gőzfejlődés kisebb, azokat elhagytuk.A most ismertetett kazántypusnál az (a) csöveket egyáltalán elhagyhatjuk s ezek helyett is félköralakú lemezzel ellátott rö: vid csőtoldatokat lehet az alsó csövekben ! elrendezni. A fönti leírásból már most látható, hogy a jelen találmányt minden kazántypusnál a legkülönbözőbb képen lehet alkalmazni. Csak arról kell gondoskodni, hogy azon helyekről, a hol a gőz keletkezik, nyílásokkal ellátott csatornák vezessenek a gőz-i térbe, a hol is az említett nyílásokat ak-I ként kell elrendezni, hogy első sorban a ! gőz igyekezzék azokon átáramolni. Az eddigi kazánoknál a gőznek a fűtőfölül étről való gyors elvezetése czéljából élénk vízkeringést tartanak fönn a kazánban, mely czélt a helyett, a jelen találmány szerint, a leírt berendezés egyszerű elrendezése által a legtökéletesebb módon érjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazánoknál, melyeknél a fűtőfölület akként van elrendezve, hogy a fejlődött gőz a fűtőfölület magasabban fekvő részei mentén, vagy ezekkel érintkezésben kényszerül tovahaladni, egy berendezés, melynek czélja, hogy a gőz a nehézségi erő hatása alatt közvetlen képződése után a fűtőfölületről elvezettessék, jellemezve gőzelvezető csövek által, melyek a hőforrás hatásának nincsenek alávetve, a kazán gőzgyűjtő terébe torkolnak, gőzbebocsátó nyílásokkal vannak ellátva és a kazán fűtőfölületéhez képest akként vannak elrendezve, hogy a gőzt nyomban keletkezése után fölveszik és a fűtőfölületnek magasabban fekvő részeibe, illetve a gőztérbe vezethetik, a nélkül, hogy a íutőfölülettel közvetlen érintkezésbe jönne. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a gőzelvezető csövek a gőzbebocsátás czéljából fölső részükön