29724. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mechanikai berendezés elfoglalt vonalszakaszok jelzésére és vonatok összeütközésének megakadályozására

_ i _ nem veszi észre, tovább fogja útját folytatni, ami ilyen körülmények között a legsúlyosabb következményeket vonhatja maga után. Hasonló körülmények között szerencsétlenségek ezután is előfordulhatnak s a tekintetbe jövő személyek erkölcsi felelőssége sohasem állapítható meg döntő bizonyossággal. A jelen találmány tárgyát képező berendezés minden ilyen véletlent elkerülhetővé tesz. Ha ugyanis a jelzőtárcsa az «Állj» helyzetbe van beállítva, akkor a pálya nem szabad s az ütköző fölemelt helyzetben van. Ha most egy vonat közeledik és a gépész feledékenységből vagy akaratától független okokból a gép menetsebességét nem csökkentette, akkor azonnal figyelmessé fog tétetni a jelzőtárcsára és a szabályzat betartására, mivel az inga azon pillanatban, midőn az ütközővel találkozik, a heves lökés következtében azonnal vissza dobatik s tengelye körül többször megfordul. Ezen forgás következtében a (29) görgő a lapos (21) kengyelhez nyomódik s azt a pontozott vonallal föltüntetett helyzetbe emeli föl. A (13) villába erősített (14) görgő visszanyomatik s vele együtt a (11) csap is. úgy hogy az utóbbinak (20) nyílása szabad lesz és a (19, 19l

) nyílásokkal kerül szembe. A gőz vagy sűrített levegő most a síphoz áramolhat, úgy hogy az megszólal, miközben a harangmű is csengetni fog, minek következtében a gépész a jelzőtárcsa állásáról azonnal tudomást szerez. Egyidejűleg a vonatvezető kocsijában levő csengő is megszólal, ha ott ilyen szerkezet egyáltalában el van rendezve, tehát a pályán levő akadályról a vonatvezető is értesül. Miután a mozdonyvezető a vonat sebességének csökkentése czéljából a szükséges intézkedéseket megtette, vagy a vonatot esetleg meg is állította; a (24) kilincsre erősített (37) kötelet vagy lánczot meghúzza. A (11) csap akkor újra szabad lesz és a (16) rúgó hatása alatt az 5. ábrán föltüntetett helyzetbe tér vissza, vagyis a gőznek a (TI) csőbe való további belépését megakadályozza. A (21) kengyel a (11) csap által nyomva s a (29) görgő által már nem akadályozva, szintén visszaesik a fölrajzolt helyzetbe. Ha a síp megszólaltatására sűrített levegőt alkalmazunk, mellyel némely vonat a fékek működtetése czéljából el van látva, akkor a síp hangzása közben a mozdony sebessége önmagától csökkenni fog s a lassúd ás a síp csövének átmérőjével lesz arányos. A légnyomás csökkenése folytán föllépő hatás majdnem akkora fog lenni, mint a milyet a mozdonyvezető előidézhet, midőn az önműködő fék csapját elforgatja. Ezen körülmény nagy fontossággal bír, mivel magától hozza létre a lassítást, melyet a vezetőnek hasonló esetekben eszközölni kell. Ezen kötelessége alól tehát még feledékenység esetében sem vonhatja ki magát mivel a lassú menetet éppen a berendezés működése idézi elő. Az ütköző inga szabad felfüggesztése következtében az inga eltűrésétől sohasem kell félnünk. Az ingánál ellenállás nem léphet föl s a többi részek is kellően vannak törés ellen biztosítva, mivel működésük csak egy görgő súrlódásától fiigg, mely különben is igen mérsékelt. Az inga többször körülforgattatik, de mivel a részek már az első fordulat alkalmával működésbe jönnek, a többi fordulat hatástalan marad. A menetsebesség minden körülmények között valemely előre látott vagy előre nem látott tény szükségképpeni következménye fog lenni. Előre látottnak mondhatjuk a tényt, ha a mozdonyvezető egy megállást parancsoló jelzés mellett halad el, akár észre veszi azt,akárnem. Előre nem láthatónak pedig akkor, ha vis major esete forog fönn, mely azonnali megállást tesz szükségessé, pl. midőn a vonat egy kisiklott vonat által elzárt pályára fut be s ezen vonattal összeütközhetnék. A 4. ábrán föltüntetett szerkezet előnyösen helyettesítheti a durranó jelzéseket, meljeknek sikerülése igen gyakran a véletlentől függ- A vonat megállítását ekkor azon ütközők idézik elő, melyeket a kisiklott vonat vezetője a pályán előzetesen elhelyezett. A (81

) ütközők, melyekből minden vonat visz magával néhányat, vagy minden so-