29714. lajstromszámú szabadalom • Csíkvonalzó sraffírosó készülék
orsó a Cg) alapzatra fektetett s (c)-vel jelölt csúszólemeznek csavarmentettel bíió nyúlványán hatol át a lemez, tehát az orsó legkisebb fordulatára állást változtatni kénytelen. mi mellett a (g) alapon elcsúszik. Ugyanezen vonalzó fölső jobb végére a rajzon (d)-vel jelzett stabil lemez van — besülyesztés nélkül — csavarokkal fölerősítve a (c) lemeztől oly távolságra, hogy a két lemez közé a (B) háromszög-vonalzó — az 1. ábrán látható módon — be legyen helyezhető. A 2-ik ábra szerint a (B)-vel jelölt háromszög-vonalzó átfogó felőli két vége le van csonkítva a végből, hogy egyrészt a lecsonkított részek a két lemezhez simulhassanak, másrészt pedig azért, hogy a lecsonkított részekre egy-egy (e e) vezetődrót legyen illeszthető. Ugyanis a (c és d) lemezek a 4-ik ábrán (f)-el jelzett ponton oly horonnyal bírnak, hogy azokba ezen vezetődrótok, mint egy vályúba bele helyezkedhetnek. A két különböző alakú (A és B) vonalzó, | a jelzett segédrészek ily módon történt elhelyezése mellett összműködésbe hozhatók, azaz a háromszög-vonalzót a vezető-vonalzóval össze lehet kötni, ha t. i. az előbbit lecsonkított pontján a két lemez közé olykép helyezzük el. hogy az (e e) vezető-drótok az (f f) vályúkba jutnak. Az így kapcsolatba hozott (A és A) vonalzó párhuzamos síkban egymás mellett vezethető abban a térközben, melyet az előre beállított csúszó-lemez határol. Ha a csavarmentes (b) orsót oly irányban forgatjuk, hogy a (c) csúszó-lemez a (d) stabillemeztől mindjobban eltávolodik, úgy a kapcsolatba hozott két vonalzó hosszabb térben csúsztatható egymás mellett és viszont. A (B) három szög-vonalzónak az (A) vezetővonalzó mellett való térközi mozgása nyújt módott arra, hogy a készülék segélyével tetszésünk szerinti szélességben egymás mellé szabályos párhuzamos vonalakat húzhassunk. A szabályos csíkvonalozás (sraffirozás) így történik. A vezető-vonalzót elcsúsztatjuk az előbbi mentén azon korlátig, melyet a (d) stabil lemez képez, erre a vonalat kihúzó tollal (vagy irónnal) meghúzzuk, és így tovább, míg a kivánt csíkvonalozást be nem fejezzük. A körülirt módon, a szemnek megerőltetése nélkül 1 /4 millimétertől kezdve 10 milliméternyi távolságig terjedhető vonalakat húzhatunk, mely vonalak egymástól mathematikai pontossággal egyenlő távolságban vannak. Ismert dolog, hogy a kevésbé gyakorlott rajzolók a kihúzó tollat nem egyforma kéztartással kezelik, mivel a kihúzótollnak a papírtól távol levő végét hol jobbra, hol balra, ide s tova buktatják, miáltal a csíkvonalzásnál egyenlőtlen távolság áll elő a sorok között a külcsin rovására. Hogy ezt a hibát a lehető legkisebbre redukálhassuk, a háromszög-vonalzónak fölső élét letompítjuk és ez által a fölső él közelebb jutván a papírhoz, így még a szembe ötlő hanyag kéztartás mellett sem követhető el jelentékeny vonalelhajlás. ! A háromszög-vonalzó két befogójának alsó éle pedig oly czélból van letompítva, hogy a nehezebben száradó vegytintával húzott vonalakat az eltörlődéstől megóvjuk. A vezető-vonalzóra rögzített (g) alapra, hosszirányában térlépték (térskála) van bevésve, mely arra szolgál, hogy általa a rajzolandó egyenesek egymástóli távolságát megszabhassuk, a készüléket a kivánt pontra biztosan beállíthassuk s segélyével az adott egyenest — adott távolságú — egyenlő részekre beoszthassuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csíkvonalzó-készűlék, mely egy egyenes és egy szögvonalzóból áll, jellemezve az által, hogy a két egymás mellett elcsúsztatható vonalzó mindegyik két-két ütközőfölülettel bír, úgy hogy az egyik vonalzó ütközőfölületei a másik vonalzó iitközőfölületei között ide-oda mozgathatók, mi mellett az egyik ütközőfölület beállítható, úgy hogy a két vonalzó eltolásának mértéke tetszés szerint szabályozható. 2. Az 1. igénypontban jellemzett csíkvonalzó-
