29700. lajstromszámú szabadalom • Sínkontaktussal bíró vágányútelzáró pályaudvarok elektromos biztosító berendezéseihez

közvetítésével a mozgó vonat, illetve a vágányba beépített (P) (P2) áramzáró és az elreteszelés között, a vonat hatása alatt pedig egyrészt a jelzőt szabaddá tevő áramkört szakítja meg az (r2) relaiskontaktusnál, másrészt az (N) közömbös tolóka (Zl) (N2) és (t3) (N5) elreteszeléseit szünteti meg ismét és teszi lehetővé a váltóállítóemelő újból való működtetését. 4. A 3. alatt védett elektromos vágányútelzáró egy kiviteli alakja, melynél a vágányba beépített egyetlen (P) áramzáró (lc ábra) helyett két (Pl) (PII) pedál (3. ábra) van alkalmazva, melyek mindegyike két-két (P la) (P lb), illetve (P Ha) (P Ilb) kontaktussal működik - együtt, azáltal jellemezve, hogy a (P lb) (P Ilb) kontaktusok (3. ábra) lánczolatosan a (P la) (P Ha) kontaktusok pedig párhuzamosan vannak kapcsolva és hogy a (P la) (P Ha) kontaktusokat az áramkörbe bekapcsoló (r8) (t8) kapcsoló a (P lb) (P Ilb) kontaktusok áramkörébe vannak kapcsolva, oly czélból, hogy a két pedál működése attól függjön, hogy a vonat mindkét pedál fölött elhaladjon és azután mindkét pedált elhagyja. 5. Javítás oly elektromos vágányútelzáróknál, melyeknél az ismert, a (C) váltóellenőrző elektromágnesek (4., 5., 6. ábra) által vezérelt kontaktusok szolgálnak a váltók és jelzők közötti függőségek létesítésére, mely abban áll, hogy a (C4) (C5) kontaktusokon (4., 5.. 6. ábra) átvezetett és a jelzőt szabaddá tevő áramkör az ellenőrző elektromágnes (Cl) fegyverzete leszakítórúgójának a biztonság szempontjából szükséges fölíilvizsgálását is végzi, ezenkívül az említett kontaktusoknak helyes működése a súrlódási ellenállásoktól függetlenné teszi, azáltal jellemezve, hogy a megfelelően alakított (C2) rúgó (4., 5., 6. ábra), mely egyidejűleg végzi az áramkör zárását és a fegyverzet leszakítását, egy fix (C3) ütközővel (4—6. ábra) akként működik együtt, hogy a (C3) ütközőre fekvő rúgónak a (C4) kontaktusdarab érinthetése czéljából meghatározott mértékben kell behajlania, mely behajlás megköveteli, hogy a rúgó (C7) veszélyes keresztmetszetében (6. ábra) bizonyos feszültség lépjen föl, tehát hogy a rúgónak ott bizonyos szilárdsága legyen. 6. Elektromos vágányútelzáró az 1—3. igény szerint, azáltal jellemezve, hogy a 6. alatt jelzett kontaktusok áramkörébe egy (M) segédelektromágnes (lc. ábra) van oly módon bekapcsolva, hogy az (M) elektromágnes által működtetett (Ml) kontaktus elektromos állapota az egyik (F5), (F6) stb. vágányútbeállító markolat (le. ábra) elfordítása után csak akkor változzék meg, mikor az (M) segédelektromágnes a (C5), (C6) stb. ellenőrzőkontaktusokon (lc. ábra) átfolyó áram hatása alatt fegyverzetét meghúzza és az (Ml) kontaktus helyzetét megváltoztatja, oly czélból, hogy az (F5) stb. vágányútbeállító markolatoktól függő váltóbeállító emelő idő előtt való elreteszelését mindaddig meggátolja, míg az utóbbihoz tartozó ellenőrző elektromágnesek elektromos állapotváltozások által a váltónyelv elreteszelésének megszűntét jelzik. 7. Elektromos vágányútelzáró a 6. igény szerint, melynél a váltóállító emelő elreteszelése a vágányba beépített áramzárók állapotától is függ, azáltal jellemezve, hogy ez a (P3) áramzáró (lc. ábra) oly módon van a váltóemelő időelőtt történő elreteszelését a 6. igény szerint meggátló (M) segédelektromágnes (lc ábra) áramkörébe bekapcsolva, hogy az csakis a vágány el nem foglalt, tehát a (P3) áramzáró (lc. ábra) normális helyzeténél működhessék. 8. Elektromos vágányútelzáró a vágányba beépített áramzárókkal, melynél több (A) (B) pedálsín (7—13. ábra) jön egymásután működésbe, azáltal jellemezve, hogy a (H3) segédemelő (7—9. ábra) az (A) (B) pedálsínekkel (A2) (B2) zárótagok útján kényszermozgásszerűen van összekötve, miért is normálállását (7,, 8. ábra)