29691. lajstromszámú szabadalom • Betűsajtó
X H ^ az említett írásjelt a fémből, vagy más anyagból való szalagon kisajtolhassuk, a mennyiben az írásjelek a számlapon úgy vannak a kölyükhöz viszonyítva elrendezve, hogy a mikor a számlapnak valamelyik adott írásjele épen a mutatóval szemben fekszik, a megfelelő kölyük működésre alkalmas helyzetben vannak. A (C) számlap kerületén kiképzett (c) bemetszések, mint látható, közöttük fekvő nyúlványokat alkotnak, melyeknek fölső szélei ferdén be vannak metszve (l. és 2. ábra) oly czélból, hogy a (D) kéziemeltyű (d) bordájának belépése ezen nyúlványok közé, illetőleg a (c) bemetszésekbe megkönynyittessék, mi mellett a (d) borda alsó vége szintén ferdén van lemetszve, annak megakadályozása czéljából, hogy az (a) számlapon kiképzett nyúlványok csúcsaiba ne ütközzék. Az által, hogy az együtt működő részek ferdén le vannak metszve, a (d) borda könnyen és biztosan a (c) bemetszésekbe lép, még akkor is, ha a gépkezelő a számlapot nem állította be pontosan, minthogy az együtt működő részek ferde fölületei egymáson eltolódnak mindaddig, míg a borda a kimetszésbe lép és a számlapot a megkívánt pontos helyzetbe hozza és ebben rögzíti. A (D) emeltyű ívalakú (e) karja a (j) csapszög tengelyével konczentrikusan van hajlítva, míg a (j) csapszög a (D) emeltyű forgás tengelyét alkotja (1. ábra.) Az (e) körív alsó végén a kiemelkedő (m) karral van elláva, melyhez az (E) rúgó egyik vége van erősítve, míg ennek másik vége egy a (B) födél alsó oldalán levő tartóba csavarolt (n) csapszöghöz van erősítve (1. ábra.) Ez a rúgó, mely akképen méretezendő, hogy egyidejűleg tetemes erőt és nagy rugalmasságot szolgáltasson, a (D) emeltyűt az 1. ábrában föltüntetett fölemelt helyzetben tartja, míg annak emelkedését hajlított (F) vezetőkar fölső végén alkalmazott ütköző határolja. Az (F) vezetőkar a (B) födélhez van erősítve. Az (e) ívalakú kar vezetése, alátámasztása és elgörbülésének megakadályozása czéljából az (f) csillagnak (g) agyából kinyúló (p) karra az (o) görgő van szerelve (1. ábl'a), mely görgő az (e) ív mellső, illetve belső élére fekszik. A (G és H) kölyülemezek czélszerűen aczélból vagy más fémből készülnek és lényegileg köralakú korongokat alkotnak. Egyikükön a betűk, illetőleg írásjelek mélyítve, a másikon pedig kiemelkedően vannak alkalmazva. A kiemelkedő írásjelek méretezése és alakja olyan, hogy azok az együtt működő mélyített kölyübe beléphetnek és emellett még a megmunkált fémből vagy más anyagból való szalagot is befogadják, a melyet a kiemelkedésekkel ellátott kölyü a mélyített kölyübe szorít. Minthogy az ismertetett szerkezetnél csak az egyik és pedig a fölső kölyülemez mozog és minthogy a lemez elmozdulása csak igen kis változást okoz a két kölyülemez viszonylagos fekvésében a fölső lemez alsó fölülete kissé ferdén, illetőleg ívelve készíthető, amint az 1. ábrából látszik, olyképen, hogyha azt a szükséges helyzetbe nyomjuk oly czélból, hogy az írásjelek teljesen a szalagba nyomassanak, a két kölyülemez szemben fekvő fölületei a működés helyén párhuzamosak lesznek. A (G és H) kölyülemezeket a nehezebb (q és r) lemezek hordják, melyek közül (q) kisebb fölületű, mint a (G) kölyülemez, míg az (ij lemez alakja és fölülete egyezik a (H) kölyülemez alakjával és méreteivel. Ezen kölyülemezek egymástól alátétlemezek útján vagy más módon kissé el vannak választva, mint az 1. ábrán látható és tartólemezeikhez csavarok segítségével vannak odaerősítve. Az így összeállított és egyesített részek azután csavarokkal a (C) számlap agyához vannak erősítve, mint a 20. ábrán látható. A kölyülemezek ily elrendezése azzal az előnnyel jár, hogy a gépet különböző fajtájú és nagyságú írásjelekre gyorsan fölszerelhetjük, a mennyiben csak a (D) emeltyűt és az (i) tömböt kell eltávolítanunk, hogy a számlapot és a kölyülemezeket a gépből kivehessük, azután pedig eltávolítván a csavarokat, a melyek a kölyülemezeket és ezek hátlapjait az agyhoz erősítik, egy más kölyülemezpárt hátlapjaikkal együtt