29683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék új hímzőöltés előállítására

Megjelent 1904. évi márczius hó 453-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 2968B. szám. I/g OSZTÁLY. Eljárás és készülék új himzőöltés előállítására. COURTEIX FERNAND ADRIÉN GUSTAVE GYÁROS PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 16 ika. Jelen találmány tárgyát a szövet előlapján vagy színén a lapos vagy párhuzamos öltést utánozó új himzőöltés és az ennek előállítására szolgáló himzőkészűlék képezi. Ezen új himzőöltés a következő módon állíttatik elő: A tetszőleges (A) szöveten (1. ábra) áthatolt (B) fonal a szövetnek ugyanazon (C) pontjában tér vissza a szövet előlapjára, mint amelyben a szöveten áthatolt s a szö-. vet hátlapján (D) hurkot képez, melyet maga a szövet tart meg helyén. A fonal ezután a szövet előlapján halad s azon egy másik (E) pontban újra áthatol és ott egy új (Dl) hurkot képezve, ismét ugyanazon (E) pontban tér vissza a szövet előlapjára. A (C) ponttól (E) pontig terjedő fonaldarab az úgynevezett lapos öltést tünteti föl. A teljes himzést, mint rendesen, az ilyen öltéseknek egy sorozata képezi. Az ilyen öltések előállítására szolgáló gépnek úgy kell szerkesztve lennie, hogy a fonalat vezető tűvel a következő mozgásokat közölje: 1. Függélyes irányban föl- s alá haladó mozgást, hogy a tű a szöveten áttolható és abból visszahúzható legyen. 2. A tűnek saját tengelye körül történő forgó mozgást, azon czélból, hogy a tű mindig oly módon legyen beállítva, hogy a párhuzamos öltéssorozatok végein ugyanazon helyzetet foglalja el, ha a himzésminta körvonalai úgy kívánják. Ezen félfordulatnak váltakozva kell végbemennie, először az egyik, azután a másik irányban és pedig az előbb említett függélyes irányú mozgással összhangzásban. Hogy a föntebb jelzett módon előállított öltés a tű visszatérése alkalmával meg ne rongálódjék, a tű félfordulatát, mely a tű egyes siilyedései között végbemegy, két különálló negyedfordulatra osztjuk melyeknek egyike akkor megy végbe, midőn a tű hegye a szövet síkja alatt van. másika pedig akkor, midőn a tű a szövetet már elhagyta. A 2. ábra szerint a fonal, ha a készülék által működtetett (a) tű a szöveten áthatolt, a tű két oldalán foglal helyet, ahol a (b) fonalágat az előző öltés tartja, míg a esévéről jövő (bl) ág a tűnek egy oldalsó hornyában fekszik. A tű visszatérésének pillanatában a (b) fonal hurkot képez, míg a (bl) fonal az alább leírandó szerkezet segélyével teljesen kihúzatik. Ha azonban a tű a szövetből csak egyszerű függélyes mozgással távoznék, az előállított öltés könnyen meglazulhatna, s a szövet fölött ívet képezhetne, mivel a fonal