29659. lajstromszámú szabadalom • Újítások végtelen papírnak vagy szövetnek egy vagy több színnel való egyoldalú megnyomtatására szolgáló gépeken

maga a szán által hajtassák. Az (o) szíjat az (r) nyújtóhenger feszíti meg és a szíj a (d) hengerre a (34) szíjtárcsa segélyével (7. ábra) hat. Mindenkor, a mikor egy (d) henger megtelt, egy üressel helyettesítendő; hogy az összes föltekercselő hengereknél egymásután egy és ugyanazon (34) szíjtárcsát használhassuk, utóbbi nincs közvetlenül a (d) henger (36) tengelyére földugva, hanem egy (35) tokon ül, mely a (36) tengely bal végére tolható. A (36) tengely ezen része lapítással bír és a (35) tokfúrata megfelelő lapítással van kiképezve, j hogy a tok forgása közben a (d) hengert magával vigye. Minthogy másrészt a szíj mindenkor egyforma gyorsan hajtatik, míg a (d) hengernek azon mértékben, a mint átmérője a föltekercselődő szalag folytán vastagodik, mindig lassabban kell forognia, ennek folytán a (34) szíjtárcsa a helyett, hogy a (35) tokra föl lenne ékelve, utóbbival egy szabályozható dörzskapcsolás által van összekötve, mely megengedi, hogy a föltekercselést az (f) szalag tetszés szerint szabályozható, feszültsége mellett végezhessük. Ezen dörzskapcsolás a 7. ábrában van föltüntetve. A (35) tok egy (37) gyűrűbordával bír és hosszának egy részén csavarmenettel van ellátva. A tokra legelőször a (38) bőrtárcsát dugjuk föl, mely a (37) gyűrűbordához fekszik; ezután a (34) szíjtárcsát, erre egy (39) bőrtárcsát, (40) fémtárcsát és egy erős (41) tekercsrúgót tolunk föl, mely utóbbi a tokra csavart (42) lendítő kerékhez fekszik. A (40) tárcsán áthaladó (43) csavar, mely a tok (49) hornyába hatol be, a (40) tárcsának a tok hosszában bizonyos darabon való eltolását engedi meg, egyidejűleg azonban a tokot kényszeríti, hogy a (40) tárcsával együtt forogjon. Minthogy a (42) lendítőkerék a tokra föl van csavarva, a (41) rúgó összenyom atik, mely ezután a (40) tárcsát többé vagy kevésbbé erősen szorítja a (37) bordához és így ezen részek és a szíj tárcsa agya között a (38 39) bőrtárcsák közvetítésé- í vei erősebb vagy gyöngébb tapadást állít elő. Hogy ezen tapadás erősségét és ennek folytán azon feszültséget, mely mellett az (f) szalagot föltekercseljük, szabályozhassuk, elegendő tehát, ha a (42) kereket az egyik vagy másik értelemben forgatjuk. A (d) fölvevő henger a végtelen (s) zsinór (1. és 4. ábrák) segélyével az (a) tápláló hengert hajtja, mely zsinór két kúpos (t u) zsinórtárcsán halad át; utóbbiak a (d és a) hengerek tengelyére vannak fölékelve. Ezen elrendezés folytán azon se| bességet, mellyel az (f) szalag Letekercselődik, mindig könnyen szabályozhatjuk, mert e czélra elegendő, ha az (s) zsinórt a két zsinórtárcsa egyik hornyából egy másikba helyezzük át. Ezen berendezés a 4. ábrában világosan látható, a midőn az is föl van tűntetve, hogy a hengerek helyzetének a keresztirányban való tetszés szerinti szabályozására (v) állítócsavarok szolgálnak, hogy a föl- és letekercselés mindig helyes módon történjék. Minthogy az (a) táplálóhenger a gépben aránylag magasan van elhelyezve, ennek folytán ezen henger elrendezése — minthogy néha igen súlyos — nehézségeket okozhat. Hogy e tekintetben megkönnyítést létesítsünk, a henger csapágyai oly módon vannak elrendezve, hogy egy telt henger behelyezhetése végett sülyeszthetők és azután egy fogaskerékáttétellel bíró szerkezet segélyével lassan rendes helyzetbe hozhatók, a mit ezen szerkezettel igen könnyen végezhetünk. Az (a) tápláló henger ágyazására szolgáló csapágyak (x) karokon vannak elrendezve, melyek egy a csapágyállványban elrendezett (y) tengelyen ülnek. Ezen tengelyt a (z) forgattyú segélyével forgathatjuk, mellyel a tengely a (3 4) fogaskerekek útján van összekötve. Mialatt a gép dolgozik, az (x) karokat (5) szárnyas csavaranyák által függélyes helyzetben tartjuk. Ha az (a) hengert kicserélni akarjuk, akkor az (5) csavaranyáí kat lecsavarjuk és az (x) karokat addig