29650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műmárvány előállítására

Ü — 2 goknak tarkaszínű, híg pépjéből állnak, | amely anyagokból a márványtábla előállítandó. Ezután a műkőmasszának természetesen egyenkint csak egy egy színes festékbe mártott adagjait nedves állapotban, teljesen szabálytalan térközök hagyásával, valamely alkalmas, sima alzatra, pl. ismét üveg- vagy fémlemezre helyezzük s az adagok között fenmaradó hézagokat lazán fölrakott, pépes műkőmasszával töltjük ki, mely csekélyebb értékű anyagból, pl. homokkal pótolt czement- vagy gipszből állhat. Ha ez megtörtént, s az alzatnak egész fölíilete, illetve a szines adagok közötti hézagok már majdnem egészen ki vannak töltve ezen, czélszerűen festetlen anyaggal, akkor az egész tömeget ujjainkkal vagy egy alkalmas szerszám segélyével szétnyomjuk, vagyis az alzat felé szorítjuk és szétlapítjuk, ug.y hogy az összes hézagok masszával töltetnek ki s a kön^^en kitérő adagok a fölületiikre tapadó festékkel együtt minden oldal felé szétnyomódnak vagy eloszolnak- Ily módon a festékbe mártott egyes adagok érintkezési helyein tarka szalagokat képező erek állnak elő, melyek az adagok egész vastagságán áthatolnak s nemcsak kívül, hanem a lemez törési lapján vagy keresztmetszetén is a természetes márványt a csalódásig hűen utánozzák. Ezen tulajdonság még szembeötlőbb, ha az ismertetett eljárást, vagyis egyes, festékekbe merített adagoknak egymás mellé sorozását s a térközöknek egyszínű, illetve fehér és csekéty értékű masszával való kitöltését egymásra következő rétegekben egyszer vagy többször ismételjük, amennyiben az egyenetlen masszaréteg megszáradása után ismét folyékony festő anyagba merített műkőadagokat rakunk föl s az ezek közötti hézagokat újból kitöltjük, azután pedig az elosztást szétnyomás által hajtjuk végre s végül az egész lemezt egy simító vas segélyével egyenletes vastagságra hozzuk. Az itt végbemenő folyamatok jobb megértése végett a mellékelt rajzokra utalunk, ahol az 1. ábra a munka első szakaszát tünteti föl, melynél a részben vagy teljesen (b) festékburkolattal ellátott sűrű pépet képező műkőmasszából álló (a) csomók, szabálytalan (c) térközök hagyásával, egy sima (d) alátétlemezre vannak fölrakva, a 2. ábra következő munkaszakaszt ábrázolja, melynél a (c) hézagokra (e) töltőanyag van helyezve, a 3. ábra az egész (a, b, c) rétegnek szabálytalan és egyenlőtlen elosztását tünteti fel, midőn a (c) hézagok a munka harmadik szakaszában már teljesen ki vannak töltve. Ezen rajzból egyszersmind már az érképződés kezdete is kivehető, a 4. ábrán a következő munkaszakasz látható, midőn a durva, egyenetlen lemezfölületre ismét festékbe mártott (a) adagok és (e) töltőanyagok vannak fektetve, az 5. ábra végül a lesímítás és a fölösleges anyag eltávolítása által egyenletes vastagságra hozott s erektől átjárt kész márványtáblát tünteti föl. Eltekintve attól, hogy csak igen kevés ügyesség szükséges, ahhoz hogy az ismertetett módon nagy kiterjedésű erek legyenek létesíthetők és pedig oly módon, hogy a fölrakandó és festékbe mártott adagokat szintén hosszirányban, vagyis szalagalakban, görbületekben vagy zegzugos vonalban fektessük az alaplemezre s azután a töltő anyagot fölrakjuk, az egész eljárás még jobban egyszerűsíthető, ha ahelyett, hogy a masszát darabonkint mártanánk festékbe, az alzatra festetlen adagokat helyezünk s csak azután öntjük le, illetve mázoljuk be ezeket fölülről festékkel, mire a már leírt módon a hézagokat ismét kitöltjük s ily módon hasonló végeredményre jutunk. Végül még az eljárásnak egy harmadik módosítása is képzelhető, amennyiben a tarka, folyékony festékeket bárminő szabálytalan összeállításban, pl. hossz-, keresztvagy átlós irányú vagy pedig köralakú sávok gyanánt egymás mellett kissé egymásba átmenő vagy egymással érintkező körvonalakkal rakjuk föl az alátétlemezre s az erre helyezett festetlen adagokat kissé szétnyomjuk és elosztjuk, úgy hogy a 3. ábra szerint ismét egyetlen egy durva föliilet származik, melyre aztán újból tarka színek fest-