29634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, csöppfolyós és légnemű testek hőmérséklet változtatására

_ 4 — tiv nedvességi fokot közvetlenül minden ] külön nedvesítés nélkül veszi föl. Bár meg- | történhet, hogy főkép a légáramnak ki- ! sebb sebessége esetén a nedvességtartalma J közelebb jut telítési fokához, de ily ese- 'j tekben a légáramot fölhasználása előtt még 1 különböző módokon száríthatjuk, hogy a j kisebb relatív nedvességi fokot elérje. A I szárítás például mechanikailag olyképen történhet, hogy a légáramnak mesterséges akadályokat gördítünk útjába, úgy hogy csökkenve sebessége, alkalma van a nálánál hidegebb tárgyakkal érintkezésbejutni és így azokon a levegő fölös vízpárái le- ! csapódnak. Kémiai úton is elvonhatjuk a j levegőtől a fölösleges párákat, például ! ha chlórkálcziumon, chlórmágnéziumon, konyhasón, conc. kénsavon vagy égetett mészen vezetjük át a légáramot. A melegvíz- vagy alacsony nyomású vízgőz-kalorifer, az eddigi berendezésekkel szemben főképen a melegnek sokkal nagyobb mértékben való kihasználhatásával tűnik ki. Midőn valamely porózus anyagból álló battériát alacsony nyomású víz- • gőzzel vagy meleg vízzel töltünk meg és J külső felületére légáramot engedünk hatni, : akkor a fölületre átszikkadó víz igen vehemens párolgásnak indul. Ily módon a levegő igen gyorsan páratelt lesz; e párák- j kai már most a légáram kétféle melegmennyiséget nyert: egyrészt a párák hőfokának megfelelő meleget, másrészt az ezekben rejlő latens meleget, a mit már párolgásukkor a battériában lévő meleg víztől, illetőleg vízgőzöktől átvettek. E szerint a levegőáram első izben a párák j hőfokához közel fekvő tempera túrát éri el; midőn azonban e meglehetősen páratelt légáram a hidegebb vezető csatornákon ha- j lad keresztül, ott a levegő lehűlvén, El : rák egy része a falakra lecsapódik és így ! természetes úton lesz az eredetileg kissé ' túlságosan nedves meleg levegő párákban szegényebb. A lecsapódás folytán a lecsapódó párák kötött melegüket ismét átad- i ják a levegőnek, úgy hogy ez a vízgőz melegének nagyobb kihasználását eredményezi, a mennyiben a csatornán végig szenvedett melegveszteség ilyetenképen a fölös párák latens melege által pótoltatik. Ha még meggondoljuk azt, hogy a direkt vízpárákkal melegített levegő sokkal bensőbb és gyorsabb fölmelegítést nyer, mint a közönséges fölületi fűtésű kalorifereknél, belátható rögtön, hogy ily fűtő battériában a víz melegmennyisége a víznek sokkal alacsonyabb hőfokra való lehűléséig vehető igénybe, mint a fölületi fűtési kalorifereknél. A vízgőzzel fűtött porózus battéria esetén viszont a kötött meleg és azután még a kondenzvíz melege is sokkal nagyobb mértékben használható ki, mint az eddigi esetekben, úgy hogy a magas nyomású gőzzel való fűtés ilyképen teljesen mellőzhető. Ily porózus anyagból álló hűtő battéria lehetővé teszi a lokomotivok gőzgépeinek kondenzácziós gépekké való átalakítását, a mit eddig akár a direkt befecskendezéssel, akár a fölületi hűtéssel működő kondenzátorhoz szükséges túlsók hűtő víz alkalmazása tett lehetetlenné. Hűtő battéria alkalmazása esetén hűtő vízként a tenderben lévő tartalék víz szolgálhat; ez esetben a természetes légáram használható föl a párolgás előmozdítására. Míg a már említett porózus csövekből álló direkt kondenzátor esetén, külön hűtő víz nem szükséges, ekkor azonban külön légszivattyút kell működtetnünk a kondenzátorban létesítendő légritkításhoz. Ezzel a munkaveszteséggel szemben a nyereség maga a kondenzvíz, a mely a tenderbe visszavezetve, a kazántáplálásához. ismét fölhasználható. Míg tehát a kondenzátor alkalmazása mellett munkanyereségünk van, a vízmegtakarítással viszont kisebb a vonatoknak az állomásokon a most megszűnő vízfölvétel igényelte veszteglési ideje, a mi meglehetős időmegtakarítással jár. A hűtőkalorifert jelen esetben is fölhasználhatjuk téli időben az egész vonat kocsijainak szellőzéssel kapcsolatos fűtéséhez, a minek meg a mai magas nyomású gőzfűtési rendszerrel szemben az az előnye van, hogy az. ehhez szükségelt gőzfogy aszta? ez esetben megtakarítható és a fűtés-