29634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, csöppfolyós és légnemű testek hőmérséklet változtatására

IV1 egjeleiit 1904. évi márczius lió lO-én. MAGY. SZABADALMI KIU HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29634. szám. XVIII/c. OSZTÁLY­Eljárás szilárd, csöppfolyós és légnemű testek hőmérséklet-változtatására. STARK ZSIGMOND GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 2-ika Mindazon esetekben, midőn szilárd, csöpp­folyós vagy légnemű testeknek nem a víz fagypontja alatt, hanem azon fölül való hő­mérsékletváltozását kívánjuk, a folyadé­kok párolgási elvére alapított és jelen sza­badalom tárgyát képező eljárás alkalmas a temperaturaváltoztatást igényelő anyag hő­elvonására vagy hőközlésére. Ilyen esetek például a következők: szer­ves tápláló anyagoknak a romlástól való megóvása czéljából hűtőszekrényben tör­ténő lehűtése, a víz fagypontja fölött meg­dermedő oldatoknak vagy folyadékoknak hűtéssel való kijegeczítése, illetve meg­fagyasztása, italok hűtése, lakások vagy járművek légtartalmának hőmérsékletvál­toztatása, azaz hűtése vagy fűtése, kon­denzácziós gőzgépek vagy hőmótorok kon­denz-, illetve hűtővízének különálló kalori­ferben alacsonyabb temperaturára való ho­zatala vagy ugyanennek egyidejűleg köz­ponti légfűtéshez való fölhasználása, loko­motivoknál esetleg a tender vizének föl­használásával kondenzácziós gőzgéppel kap­csolatos kondenzátor és ugyanennek a ko­csik központi légfűtési berendezéséhez való alkalmazása stb. A víznek a rendes forrponton alóli hő­mérsékleteknél lehetőleg egész tömegében vagy nagy fölületen való párolgását elő­segítő módszerek már eddig is vannak használatban. Ilyen a permetezés, a víz­nek finom sugarakban való szétszórása, vagy a> hűtendő fölületekre való csöpögte­tése, illetve locsolása. Ezek az eljárások azonban mind a víznek meglehetősen gaz­daságtalan fölhasználását vonják maguk után és a hőelvonás nem csupán a hűtendő anyagtól, hanem részben a környezettől is vétetik. Sokkal gazdaságosabb ezekkel szemben az az elv, melyet a máznélküli agyagkor­sónál követtek. Itt a víz az agyag póru­sain át a kapillaritás törvényét követve, a fölszinre jut, közvetlenül nagy fölület­tel érintkezik a környező levegővel és míg egyrészt az elpárolgó víz az utána tóduló vízzel állandó és csakis a szükségnek meg­felelő pótlást nyer, másrészt az agyag li­kacsain át a hűtendő vízzel direkt érint­kezésben lévén, az egész latens meleg ma­gától a víztől vonatik el; így a vízfo­gyasztás egyrészt sokkal gazdaságosabb, másrészt a hőelvonás teljesebben használ­ható ki. Az agyagnak ilyetén fölületi hűtőként való alkalmazása, szemben a fémből való fölületi hűtővel, rendkívüli előnyöket fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom