29634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, csöppfolyós és légnemű testek hőmérséklet változtatására
IV1 egjeleiit 1904. évi márczius lió lO-én. MAGY. SZABADALMI KIU HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29634. szám. XVIII/c. OSZTÁLYEljárás szilárd, csöppfolyós és légnemű testek hőmérséklet-változtatására. STARK ZSIGMOND GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 2-ika Mindazon esetekben, midőn szilárd, csöppfolyós vagy légnemű testeknek nem a víz fagypontja alatt, hanem azon fölül való hőmérsékletváltozását kívánjuk, a folyadékok párolgási elvére alapított és jelen szabadalom tárgyát képező eljárás alkalmas a temperaturaváltoztatást igényelő anyag hőelvonására vagy hőközlésére. Ilyen esetek például a következők: szerves tápláló anyagoknak a romlástól való megóvása czéljából hűtőszekrényben történő lehűtése, a víz fagypontja fölött megdermedő oldatoknak vagy folyadékoknak hűtéssel való kijegeczítése, illetve megfagyasztása, italok hűtése, lakások vagy járművek légtartalmának hőmérsékletváltoztatása, azaz hűtése vagy fűtése, kondenzácziós gőzgépek vagy hőmótorok kondenz-, illetve hűtővízének különálló kaloriferben alacsonyabb temperaturára való hozatala vagy ugyanennek egyidejűleg központi légfűtéshez való fölhasználása, lokomotivoknál esetleg a tender vizének fölhasználásával kondenzácziós gőzgéppel kapcsolatos kondenzátor és ugyanennek a kocsik központi légfűtési berendezéséhez való alkalmazása stb. A víznek a rendes forrponton alóli hőmérsékleteknél lehetőleg egész tömegében vagy nagy fölületen való párolgását elősegítő módszerek már eddig is vannak használatban. Ilyen a permetezés, a víznek finom sugarakban való szétszórása, vagy a> hűtendő fölületekre való csöpögtetése, illetve locsolása. Ezek az eljárások azonban mind a víznek meglehetősen gazdaságtalan fölhasználását vonják maguk után és a hőelvonás nem csupán a hűtendő anyagtól, hanem részben a környezettől is vétetik. Sokkal gazdaságosabb ezekkel szemben az az elv, melyet a máznélküli agyagkorsónál követtek. Itt a víz az agyag pórusain át a kapillaritás törvényét követve, a fölszinre jut, közvetlenül nagy fölülettel érintkezik a környező levegővel és míg egyrészt az elpárolgó víz az utána tóduló vízzel állandó és csakis a szükségnek megfelelő pótlást nyer, másrészt az agyag likacsain át a hűtendő vízzel direkt érintkezésben lévén, az egész latens meleg magától a víztől vonatik el; így a vízfogyasztás egyrészt sokkal gazdaságosabb, másrészt a hőelvonás teljesebben használható ki. Az agyagnak ilyetén fölületi hűtőként való alkalmazása, szemben a fémből való fölületi hűtővel, rendkívüli előnyöket fog-