29632. lajstromszámú szabadalom • Ürös dugó

debb fémdugónak feneke hullámos olyczél­ból, hogy a dugó ruganyossága még job­ban növeltessék, és annak a palaczknyakba való erős beszorítása megkönnyíttessék. Magától értetődik, hogy a 7. és 8. ábrák­ban az egyik dugónak feneke behorpasz­tott, a másiké pedig hullámos lehet. A 9. ábrában oly dugó van föltüntetve, mely behorpasztott fenékkel és kúpos pa­lásttal bír; a (b) karima itt is visszafelé van hajlítva és a sík (d) korongot fogja közre, mely az esetleges fölirás fölvételére szolgál. A 10. ábrában föltüntetett fémdugó ha­sonló a 2. ábrában látható dugóhoz, csak­hogy erősebb koniczitással bír és a (b) ka­rima nélkül van készítve. A 11. ábrában föltüntetett fémdugó ha­sonló az előbbihez, csakhogy itt a fenék hullámos. A 12. ábrában f öltüntetett f oganatosítási alak oly palaczkok vagy tartályok számára van szánva, melyeknél igen erős dugaszo­lás szükséges, a miért is a dugófalaknak a dugaszolandó nyílásba való beszorításnál sokkal nagyobb ellenállást kell kifejteniök. Ezért a fémdugó, mely a gyűszűalakú külső (e) süvegből áll és kúpos palásttal és behorpasztott (b) fenékkel bír, a falak erősbbítése czéljából egy vagy több kú­pos (f g) betéttel van ellátva, melyek egy­másba vannak tolva és helyzetükben egy belső (h) betét által biztosíttatnak, mely­nek széle át van hajlítva. Természetesen ezen foganatosítási alakot sokféleképen módosíthatjuk az által, hogy az (e) süveg fenekét hullámosan képezzük ki, vagy pe­dig a betéteket kúpos spirálrúgó által he­lyettesítjük, mely az (e) süveg falához il­leszkedik; lehet továbbá más eszközöket is alkalmazni a fémdugó palástjának szilár­dabbá tételére. A 13. ábrában föltüntetett foganatosítási alak szintén erős dugaszolásnál és oly ese­tekben alkalmazható előnyösem, midőn a palaczk vagy tartály nyílása oly szűk, hogy a fémdugót csak nehezen lehet beszorítani. Ezen nehézség elkerülésére a fémdugó a (b) karimával és kúpos palásttal bíró külső (i) gyűszű által képeztetik, mely egy fél ellipszoidba vagy pedig csonka kúpba megy át. Az ekként kiképezett fenék könnyen ösz­szenyomható és így megkönnyíti a dugó benyomatását. Az (i) gyűszű belsejében egy második (m) gyűszű van elrendezve, mely rövidebb és palástjával a külső gyűszű fa­laihoz illeszkedik, fölső végén pedig az (i) gyűszűnek áthajtott karimája közé van erő­sítve; ezen belső gyűszű feneke behorpasz­tott vagy hullámos lehet. A 14. ábrában föltüntetett foganatosí­tási alak hasonló az előbbihez azzal a kü­lönbséggel, hogy a belső (m) gyűszű nem bír karimával, hanem egyszerűen a külső gyűszűbe van beillesztve és helyzetében egy harmadik (n) gyűszű által biztosítta­tik, mely a 2. vagy 3. ábrában föltünte­tett alakú fenékkel bír és melynek kari­mája a külső (i) gyűszűnek (b) karimája által rögzíttetik. A két belső (m) és (n) gyűszű feneke behorpasztott vagy hullá­mos, vagy pedig az egyik behorpasztott és a másik pedig hullámos lehet. A 15. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a fémdugó behorpasztott fenékkel és visszahajlított (b) karimával bíró külső gyűszűből áll, melynek belsejében egy hul­lámos palásttal bíró (c) csonkakúp van el­rendezve. Ez utóbbinak alsó vége nyitott és a gyűszű behorpasztott fenekét közre fogja, míg fölső karimája a (b) karima se­gélyével van rögzítve. Ezen elrendezés czélja abban áll, hogy a külső gyűszűre ható radiális irányú nyomásnál az (o) csonkakúp a hullámhegyekkel több gyűrűs zónában ruganyos visszahatást fejtsen ki. Az (o) csonkakúp hullámai gyűrűalakúak, vagy pedig csavarvonal-alakúak lehetnek. A 16. ábrában oly fémdugó van föltün­tetve, mely sík, behorpasztott vagy hullá­mos fenékkel és gyűrűs vagy spirális hul­lámokkal ellátott palásttal bír. Midőn ezen dugót a palaczknyakba beszorítjuk, az egyes hullámok radiális irányban egymás­után összenyomódnak és ekként igen szo­rosan hozzáfekszenek a palacziknyakhoz, miáltal igen tökéletes dugaszolást érünk el. A 17. ábrában föltüntetett fémdugó ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom