29620. lajstromszámú szabadalom • Újítások síkszitákon

_ 4 -pátokat a (B C) és (D)-nél jobban megcsa­varjuk. míg az (A B) vagy (B C) részen kevésbbé. Minden szállító elemnek meg van az a hátránya, hogy az őrleményt összekeveri, más szóval az alúl fekvő részeket a föl­színre veti és megfordítva. Ha a szitacsa­tornában lapátok nem volnának, a szitálás tisztább terméket eredményezne, mert a sík­szita mozgása következtében a nehezebb, tehát jobb termékek alúl kerülnének, a köny­nyebbek pedig fölül; miután azonban lapá­tok nélkül szállítás, tovább haladás, nem jön létre, a termékek ezen kedvező fekvése nem használható ki. Ezen kedveéő állapoton segít a 6. ábrán föltüntetett elrendezés. Itt a csatornák csak végeiken vannak lapátok­kal fölszerelve, míg a végek közötti rész nélkülöz minden szállító elemet. Ezen szita­keret a következőkép dolgozik: az (I) ke­retbe (A)-nál folyton új termék hull be, melyet a (B)-nél levő lapátok tovább szállí­tanak úgy, hogy az őrleményréteg magas­sága (B)-nél mindig kisebb, mint (A)-nál, például (B)-nél 5 mm. magasságú rétegben fekszik az őrlemény, míg (A)-nál 20 mm. magasságban. A síkszita lengő mozgása kö­vetkeztében e magasságkülönbség kiegyen­lítődni törekszik, a mely körülmény az (A)-tól (B) felé irányúié lassú szállítást eredményez. Ugyanez történik a (II) csatornában : a (B)­nél levő lapátok az őrleményt a (II) csa­tornába vetik é3 a (C)-nél levő lapátok azt átveszik. A (II) csatorna (B) végén, a hol a lapátok végződnek, a réteg magasabb lesz mint (C)-nél ugyanannyira, hogy ugyanazon magasságkülönbség áll elő, mint az (I) csa­tornában és a mozgás (B)-től (C) felé irányúi. Ugyanez folytatódik a (III) és (IV) csator­nában. Magától értetődik, hogy a most leirt újí­tások nemcsak az 1. és 2. ábrákon bemu­tatott síkszitákon alkalmazhatók, hanem azok bármely szerkezetű síkszitába is leszerel­hetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás síkszitákon a lengő tömegek pon­tos kiegyensúlyozására, jellemezve azál­tal, hogy a lendítőkerék teljesen, vagy majdnem teljesen a szitakeretek között fekszik oly formán, hogy a keretek a lendítőkeréknek nemcsak két szemközt fekvő oldalán, hanem körülötte, alatta és fölötte vannak elrendezve. 2. Újítás síkszitákon, melyeknél a síkszita nyílásainak tisztántartására szolgáló két egyenes csatornából és két félkörből al­kotott zárt pályán a zárótestek elve alap­ján — csupán a csatornák oldalfalai által vezetve — szabadon mozog, jellemezve azáltal, hogy a kefetest súlypontja nem esik két középvonalának metszőpontjába, hanem a csatorna egyik vagy másik ol­dala felé el van tolódva. 3. Újítás síkszitákon, melyeknél a síkszita nyílásainak tisztántartására szolgáló kefe a zárótestek elve alapján egy csatorná­ban mozog tovább, ezt a csatornát tel­jesen vagy majdnem teljesen betölti és a csatorna végén magától megfordul, jellemezve azáltal, hogy: a) a kefe súly­pontja nem esik a két középvonal metsző­pontjába, hanem egyik vagy másik oldal­fal felé el van tolódva, és b) a kefe egy a csatornafalak közelében futó, a fené­ken, fedélen, vagy oldalfalakon megerő­sített vezetőpálya által van vezetve. 4. Újítás síkszitákon, azáltal jellemezve, hogy a továbbító és szállító lapátok egy hosszában derékszög alatt meghajtott lemezszalagból állanak, mely a kívánt osztásnak és lapátnagyságnak megfele­lően ki van vágva és melynél a kivágá­sok közt megmaradó lemezsávok a víz­szinteshez képest el vannak csavarva, úgy hogy az egész egy egymás mellett álló fogakból képezett gereblye-formát alkot. 5. Újítás síkszitákon, melyeknél a vízszin­tes állású síkszitákban tetszőleges szer­kezetű szállító elemek vannak elrendezve, jellemezve azáltal, hogy a mindig ismét­lődő szállító eleinek sorozata megszakad oly formán, hogy az őrlemény ezen meg­szakításoknál nem a szállító elemek által, ha az utána ömlő őrlemény nyomása folytán továbbíttatik. (1 rajzlap melléklettel.) .)UI . ÍS.,vfiN VtARSASAG NVOMDAja BUDAPESTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom