29620. lajstromszámú szabadalom • Újítások síkszitákon

Meg-jelent 1904. évi márczius lió 8-án. 29620. szám. Xi OSZTÁLY. Újítások síkszitákon. KATONA BÉLA MÉRNÖK BUDAPESTEN A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczember hó 2-ika. MAGY. ,-Jns KIR. liíjjjj SZABADALMI WJB H I VATAL SZABADALMI LEI RAS Jelen újítások a Haggenmacher Károlyféle közismert síksziták javítását képezik Ezen szitálógépek alkalmazása ez ideig majdnem kizárólag nagy malmokra szorítkozott, míg jelen újítások azt a kis malmok számára is könnyen beszerezhetővé és használhatóvá teszik. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a síkszitát hossz- és keresztmetszetben tünteti föl, egy állványra szerelve, mely a malomállvány előtt könnyen helyezhető el. még pedig oly formán, hogy az őrlemény közvetlenül, tehát serleg-felvonó használata nélkül a szitagépbe ömlik és az osztályozott, kész lisztfajták zsákokba foghatók föl. Hogy a szerkezet ily czélnak megfelelhessen, szükséges, hogy : 1. a gép tökéletesen kiegyensúlyozható legyen, mert különben nem volna állványra szerelhető ; 2. hogy az egész szerkezet csekély magassággal bírjon. Egy az első követelménynek megfelelő síkszitát az 1891-ikévi 1215. számú magyar szabadalom ismertet. Ezen szabadalomnál a mozgó szitaszerkezetnek és a lendítőkeréknek súlypontja egy vízszintes síkba esik ugyan, a mi a mozgó tömegek tökéletes ki- j egyensúlyozását lehetővé teszi, de ezen 1 . szerkezetnél a lendítőkerék átmérője aránylag csak lehet és azonkívül az osztályozandó őrlemény megosztása válik szükségessé, mert tulajdonképen a lendítőkeréktől jobbra és balra egy-egy fél síkszita leng, mel3'ek mindegyike a másiktól függetlenül dolgozik és így minden egyes kiszitált termék számára kétszer annyi zsákra van szükség, mint a mennyi voltaképen elegendő volna. Szerkezeti magassága is nagy ezen gépnek, mert a lendítőkerék alapterületét nem haszná'harja ki. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett síkszita kiküszöböli ezen fogyatékosságokat. A lengő részeknek és a lendítőkeréknek súlypontja itt is egy vízszintes síkba esik, tehát a (b) lendítőkerék (a) ellensúlya által itt is tökéletes kiegyensúlyozás érhető el, de a (16—22) szitakeretek a lendítőkerék körül lévén építve, a (b) lendítőkerék úgyszólván magában a síkszitában benne szalad, miáltal a szita egységes, — tehát nem kettéosztott — lesz, miként ez a keret-alaprajzokból (3—5. és 6-8. ábrák) látható; ezenkívül a lendítőkerék alatti és fölötti rész is tökéletesen ki van használva. A 3—5. ábrán föltüntetett négyzetalakú keretek nagyobb szitáknál nyernek alkalmazást, míg a 6—8. ábrákban föltüntetett téglalapalakúak a \