29589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darára, lisztre és héjakra bontott maláta segélyével való sörfőzésre
egyesítve lesz ugyan, ezen egyesülés azonban csak akkor következik be, ha már valamennyi fajta a közvetlenül számára rendelt legalkalmasabb előzetes megmunkálásban részt vett, illetőleg az átalakulási folyamatot már nagyobbrészt befejezte. A héjak el vannak különítve és mindennemű főzésből ki vannak zárva. A darákat főzni kell, hogy ezeknek nagyobb mennyiségekben összehalmozódott keményítő-szemcséit egymástól elválaszthassuk, illetőleg el csirizesíthessük és ezáltal a diastase számára hozzáférhetővé tehessük. A lisztnél a viszonyok egészen máskép állnak. A liszt finomsága következtében az egyes keményítő-szemcsék szabadon vannak, úgy hogy a diastase fermentáló ereje itt valamennyi részecskére közvetlen hatást gyakorolhat, azaz a lisztet elczukrosíthatja. A főzéssel való elcsirizelés tehát itt fölöslegessé lesz. Csupán, hogy tál sok maltóze ne keletkezzék, asörfőzőnek érdekében áll, hogy a lisztet az alacsonyabb czefréző hőfokoktól teljesen megóvja és csak magasabb hőfokoknál adagolja a czefréhez annak főkép izomaltozera és maltodextrinre való átváltoztatása czéljából. Ha megfordítva járnánk el, azaz a lisztet főznők és a darákat adnók magasabb hőfoknál a főzött lisztczefréhez és végül a czefre hőfokát 93-75r C és ennél magasabb hőfokra növelnők. ^kkor sok el nem czukrosodott keményítővel biró sörlét nyernénk, végtermék gy uánt pedig csiriztartalmú használhatatb'. sört. Ezenkívül a kinyert extrák' ma-mennyiség is sokkal csekélyebb len] :. A képződött termékek leirt kezelési íódjainak mindegyike tehát szigorúan tudor inyos alapelvekre fektetett jogosultsággal ir. A sörlének a ser >enyőben, úgyszintén a kész sörnek utólag >s elczukrosítására a héj-mosó viz egy kis részét (azaz körülbelül Va 1- 100 1. sörlére s: ámítva), melyet a már föntebb említett mennyiségi viszonyban a héjakból és vízből készítettünk, vissza kell tartani, melynek hozzáadása után az elczukrosodásnak abszolútnak kellene lennie. Ennek szüksége azonban rendkívül ritkán, vagy egyáltalában soha sem fog bekövetkezni, föltéve természetesen, hogy megelőzőleg raczionális módon történt a földolgozás. Amint már említettük, a czefrézés foly mata is sok más alakban és egyéb hőfok nál is végezhető; mindig az előállítani1 ánt sör ízének bizonyos irányban való be' iyásolásától függ az eljárás miként va) Áivitele. Legyen végül még megemlítve hogy az osztályozás daczára még nagy o és kisebb héjrészek lehetnek a daráh z keveredve, másrészt pedig a kiszitált héjaknak lehetőleg darától menteseknek kell lenni. Finom lisztnek szabad még előf .dúlni a héjak között, illetőleg lehet ezekrp ráragadva. Fő föltétel mindig az, hogy ? néjak nagy része kiszitáltassék, miáh ,i ama káros befolyások, melyeket a b/ ,ak főzése a sör nemes ízére gyakorol, i^n jelentékenyen redukálódnak. SZABADALMI IGÉNYEK. Eljárás darára, lisztre és héjakra bontott m .íáta segélyével való sörfőzésre, azáltal jellemezve, hogy a darát, illetőleg a különt öző darafajtákat külön czefrézzük be, a daraczefrét, illetőleg czefréket elezukrosítjuk, azután főzzük, a nyert termékhez, illetőleg az összekevert főzött termékekhez a külön kászítettesetleg főzött malátaliszt-czefrét hozzáadjuk oly módon hogy egy-egy adagban körülbelül 75° C elezukrosodási hőfokot érjünk el, mire a héjakból vizzel készített extraktumot ehhez hozzáadjuk, a keveréket rövid ideig körülbelül 75° C hőfokon tartjuk, azután a keveréket, esetleg az általánosan használni szokott 75 —77'5°C hőfokon túl 93-75° C hőfokig, vagy még ennél magasabb hőfokig hevítjük es végre az extrahált héjak segélyével ismert módon derítjük. PÁLLÁ! RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOÁJA BUDAPESTEN.
