29583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg, kőszén, fahulladék és hasonlók elszenesítésére illetve elkokszosítására
Megjelent 1904. évi márczius hó 8-án. xMAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 2958B. szám. 11/a. OSZTÁLY. Eljárás tőzeg, kőszén, fahulladék és hasonlók elszenesítésére, illetve elkokszosítására. DN EKENBERG MÁRTON BÖLCSÉSZ STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 22-ike. Az eljárás abban áll, hogy a nedves nyers tőzeget, mely 80—95% vagy kevesebb vizet tartalmaz, 10—40 percznyi időn át, 150—250° C., esetleg még nagyobb hőmérsékletre hevítjük, mire a víz és képződött tőzegszén keverékét lehűtjük és ismert módon elválasztjuk. A hevítés alatt arról kell gondoskodnunk, hogy víz ne gőzölöghessen el, minthogy ezáltal szükségtelen melegveszteséget és ezenkívül a száraz főzés folytán egyenlőtlen terméket kapnánk. A hevítés alatt föllépő nyomás megakadályozza, hogy gázalakú bomlástermékek és hasonlók képződjenek. A kapott tőzegszenet, mely az összes képződött kátrányanyagokat, paraffint stb. tartalmazza, könnyen brikettirozhatjuk, mely tőzegszén 6200—7200 kalória tüzelőértékkel bír, úgy hogy ezen tőzegszón a meleghatás tekintetében a kőszenet megközelíti. Hogy a gőzképződés folytáni melegveszteséget elkerüljük, a tőzeget vagy az elszenesítendő anyagot az elszenesítő tartányba azon nyomásnál nagyobb nyomás mellett is vezethetjük be, mely az alkalmazott elszenesítő hőmérsékletnél a gőznyomásnak megfelel. Ugy anily módon czélszerűen fahulladékot, kőszenet, csontokat ós hasonlókat is szenesíthetünk, illetve kokszosíthatunk el, ha ezen anyagokat finoman fölosztott állapotban vízzel keverjük és a teljes elszenesítésig hevítjük. Sőt vért, czukrot, enyvet és más vízben oldható anyagokat is elszenesíthetünk ezen eljárás értelmében, finom szétosztott szén leválasztása mellett. Eddigelé az elszenesítést, a képződött gázok elvezetésére szolgáló vezetékkel bíró retortákban mindig levegőn szárított állapotban végezték és az elszenesítés ennekfolytán víz jelenléte nélkül ment végbe, minthogy a vizet mindenek előtt ledesztillálták. Ezen száraz úton történő elszenesítő eljárás számos hátránnyal bír, melyek egyebek között nagymennyiségű gázok, lyukacsos szén, folyékony olajok stb. képződésében állnak. A lyukacsos szén, mely gázokkal van megtöltve, igen rosszul vezeti a meleget, miáltal a retortákat igen erősen kell fölhevíteni és így a retorták erős kiégetésnek vaünak kitéve. Általában a retortafalak közelében koksz képződik, míg a retorta közepén tökéletlenül elszenesített, illetve elkokszosított anyagok maradnak vissza. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás szénnek, illetve koksznak tőzegből, fahulladékból, kőszénből stb. való előállítására, jellemezve azáltal, hogy az anyagokat vízzel keverve 150—250° C.
