29559. lajstromszámú szabadalom • Betűsorok arányosítására szolgáló gép

— 3 — 0025 (a) távolságú keskeny- részre, vagyis sorra van beosztva, mely beesztás a (30) lap mellső szélétől egészen a hátulsó széléig terjed el. Ezen beosztásokba, illetőleg sorokba a (31) szögek tetszés szerint lesznek elhelyezve. Megjegyzendő, hogy ezen lap első beosztásának hét sorában tetszés szerint elhelyezett szögei az első (8) tárcsatorna zárókampójának működtetésére szolgál. A második beosztás hét sorában tetszés szerint elrendezett szögek pedig a második (8) tárcsatorna zárókampójának működtetésére szolgál és így tovább. E nagyon keskeny sorok mellett (18. ábra) azonkívül tizedes számú beosztások is vannak beírva, melyek az említett szögekkel érintkezésbe hozandók és a (8) tárcsatornákban összegyűjtött arányosító-ékek vastagságát jelölik meg. Magától értődik, hogy az arányosító-ékek vastagsága tetszés szerint lesz megállapítva, épen úgy ezen ékeknek a különböző tárakban való elhelyezése a körülményekhez képest szintén tetszés szerint megválasztva. Továbbá bizonyos körülmények között a betűsort kiegészítés czéljából tetszés szerint lehet megállapítani, hogy melyik arányosító-ék szabadon engedtessék, mely czélból a (31) szögeknek a (30) lapon való elrendezése szintén tetszés szerint történik. A (30) választólap tehát a fönt említettek értelmében nsm csak a gép keresztirányában, hanem előre és hátrafelé is mozoghat. A jelen kivitelű gép úgy van szerkesztve, hogy ha hét ily (23) gyűjtőcső kerül a betűsorba, akkor az ezen csövekben tartalmazó arányosító-ékek a betűsort 0'7 (a)-val hosszabbítják, ha pedig csak egy (23) gyűjtőcső létezik e betűsorban, akkor ez utóbbi csak 0-04 (a)-val lesz hosszabb. A jelen szerkezetű gépet a betűsorban előforduló legkisebb távolságok kiegészítésére is használhatjuk. Vagyis jobban mondva a jelen esetnél az említett 0 04 (a) és 0-7 (a) érték közötti betűsorban hatvanhét különböző hossz létezik, a melyek közül még a legrövidebbet is arányosítani lehet. Ep úgy lehet egy betűsort, mely arányosítás czéljából nem bír a kellő hoszszal, I tetszés szerint kiegészíteni. E végből a (30) lapot a fönt említett beosztásokon kívül még | hatvannyolcz egyenlő részre osztjuk, és pedig úgy, hogy ezen beosztások, melyek 0 025 (a) szélesek a fönti beosztásokkal derékszöget képezzenek. Arra a pontra tehát, a hol e két különböző irányban haladó beosztások egymást keresztezik, a (31) szögek helyeztetnek. Mihelyt tehát a gép működésénél az összegyűjtött betűk a 0 7 (a) távolnyi betűsor kivételével valamennyi sort kitöltenek, a (30) választólap egy bizonyos távolsággal előrehalad, mely távolság a sorba bejutott egyes betűk vastagságával arányos. Továbbá ezen lap minden egyes ily (23) csőnek a betűsorba való jutásakor egy beosztással balfelé halad, mely beosztás ez esetben 0-025 (a) távolságot tesz ki. E (30) lap két különböző mozgásánál és (31) szögeknek ezen lapon való tetszésszerinti elrendezésénél fogva állandóan oly helyzetbe jut, hogy mindazon szögek, melyek a zárókampók (18) emeltyűje alatt megerősített (22) szögek mellé kerülnek egy-egy arányosító éket minden egyes térből, melynek (23) csöve a betűsorban bennfoglaltatik, fölszabadítanak, a hol is a fölszabadított arányosító-ékek megközelítő vastagsága a betűsorban levő megrövidüléssel egyenlő lesz. A betűk az arányosítandó sor képzése czéljából, előnyösen alkalmas tárakban rendszeresen vannak fölhalmazva. E czélbcl az 1. ábrában föltüntetett (144) függélyes vonalak oly tárakat ábrázolnak, a melyek ezen betűk fölvételére szolgálnak. A (144) tárak közül azonban vannak olyanok is, melyek arányosító-ékeket is tartalmaznak s mely utóbbiak tetszés szerint fölszabadíthatok. A (144) tárak közül mindegyik egy (145) záró kampókarral van ellátva, mely egy függélyes irányban elmozgatható (219) rúd és egy (211) billentyű fölfelé mozgása által működésbe hozatik (1., 2., 3. és 4. ábrák). A betűk, melyek egyenként fölszabadíttatnak, egy (146) betűgyűjtő-csövön keresztül egy (40) polczra esnek, mely polcz a (41a) tartó kiegészítő részét képezi (4. és