29507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás autotypiák előállítására

_ 4 -is előállítani. Ezen kiviteli alak egy példája gyanánt az alábbiakban egy fényárny alatraszter előállítása körülményesebben van ismertetve. Ezen fényárnyalatraszter keletkezése a mellékelt rajzban erős nagyításban van föltüntetve; a szaffirozással azt kívánjuk jelezni, hogy a vonalak csekély árnyalattal bírnak. A mellékelt rajzon : j 1. ábra párhuzamos vonalak rendszere, | mely vonalak közül minden második teljesen átlátszó, míg a többi csekély árnyalattal bír. A vonalak egyenlő szélesek. 2. ábra. Az 1. ábra vonalrendszerét egy másik ugyanolyan szélességű, de gyengébben árnyalt vonalrendszer merőlegesen metszi. 3. ábra. A 2. ábra vonalait egy még gyen- j gébben árnyalt vonalrendszer 45° alatt metszi; e vonalak szélessége és egymástól való j távolsága azon négyzetek átlójának felével egyenlő, melyeket a 2. ábrának egymást merőlegesen metsző vonalrendszerei alkotnak. 4. ábra. A 2. ábra vonalai a 3. ábrához hasonlóan a harmadik vonalrendszerre merőlegesen újból és pedig még gyengébben árnyalt vonalak által metszetnek. A mint az a 3. és 4. ábrából látható, a harmadik és negyedik vonalrendszer vonalai összeesnek a 2. ábrán látható négyzetek átlóival, illetőleg ezen négyzetek sarkain mennek keresztül. Az 5. ábrában a 4. ábra vonalrendszere sematikusan (az árnyalási különbségek föltüntetése nélkül) van reprodukálva és ettől eltérően a 6. ábrában sematikusan, tehát szintén az árnyalási különbségek föltüntetése nélkül, azon vonalrendszer van föltüntetve, mely akkor jönne létre, ha az egymást metsző négy vonalrendszer egyforma széles vonalakból állana. A mint az az 5. ábrából látható, a 4. ábrán rajzolt vonalrendszer elrendezése egységes szabályos hálózatot alkot; a 6. ábra egy szabálytalanul alkotott mellékhálózatot mutat, azaz folytonosan kisebbedő és ismét fokozatosan növekedő nyílásokat a két főhálózat egyenlő nagy nyílásai mellett. A 4. ábrabeli kettős hálózat mezői valamennyien egyenlő nagyok és valamennyien egyenlő szárú derékszögű háromszöget alkotnak. A rajzból közvetlenül kitűnik, hogy az első vonalrendszer vonalainak szélességéhez úgy viszonylik, mint az egyenlőszárú derékszögű háromszög átfogója annak befogójához. A vonalak egymáshoz való viszonyának csupán ezen elrendezésnél sikerül mindennemű mellékhálóképződést elkerülni. Ezen elrendezés, azaz a mellékhálóképződés kiküszöbölése, fontos, mert a mellékhálózatok az autotypiának tarka, foltos külsőt adnak. A 4. ábrában vastagabb vonalakkal egy (A B C D) négyzet van kiemelve. E négyzet tizenhat mezője, mint látható, különbözőképen van árnyalva; az árnyalt mezők ugyanezen váltakozása ismétlődik az összes további négyzetekben. A mezőképződést ugyanazon módon, amint ez az előzőkben ismertetve lett, szaporítani lehet azáltal, hogy további vonalrendszereket iktatunk be és pedig mindig, úgy hogy mindegyik újabb vonalrendszer oly vonalakból áll, melyeknek szélessége az egymást 45° alatt metsző vonalak szélességéhez olyan viszonyban van, mint az egyenszárú derékszögű háromszög befogója annak átfogójához. A preparált fémlemez helyett az előzőkben ismertetett eljárás különböző kiviteli alakjainál bármely más keménymásolóréteggel bíró alap is nyerhet alkalmazást; így pl. lehet az alap karton; a színárnyalatok autotypiai szétbontása az alaptól függetlenül a félárnyékhálózat által a keménymásolórétegben megy végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás autotypiák előállítására, azáltal jellemezve, hogy a negativát (vagy diapositivát) egy félárnyékhálózat befolyása alatt, mely opák helyektől mentes, a keménymásolóréteggel födött alapra másoljuk. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, liogy kép egy félárnyékhálózatot a keménymásolóréteg alapján egyenletesen elosztott tinóm egyenlőtlenségek által hozzuk létre. 3. Az 1, pontban igényelt eljárás egy fo-