29454. lajstromszámú szabadalom • Tetőcserép

í Megjelent 1904. évi február lió 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29454. szám. VlII/b OSZTÁLY. Tetőcserép BOHN MIHÁLY TÉGLAGYÁROS NAGY-K1KINDÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 30-ika A tetőfödésre szolgáló hornyolt, födélcserepek előállításánál számos szempontra kell a szerkesztőknek tekintettel lemiiök, hogy a cserép czéljának kellően megfelelhessen. Ezen szempontok között legfontosabb a cserepeknek egymással való összekapcsolása, mely kapcsolatnak úgy kell foganatosítva lennie, hogy a tető bármilyen viharnak lehetőleg ellenálljon, s az eső- vagy hóvizet át ne bocsássa, A cserepek összeillesztésénél kétféle kapcsolásról lehet szó, úgymint az oldalsó kapcsolásról, mellyel egy vízszintes cserépsor szomszédos elemeit, továbbá a fej- és lábvégek összekapcsolásáról, mellyel két-két vízszintes cserépsor egymás fölött fekvő elemeit foglaljuk össze. A jelen találmány tárgyát képező tetőcserép kiképzésénél kizárólag ez utóbbi kapcsolás volt mérvadó, úgy hogy a cserép egyéb kiképezése tetszőleges lehet; lehet a cserép egyszerűen vagy kettősen hornyolt, fölülete többszörösen megtört, vagy lehet az egészen közönséges sima cserép is. A jeleu találmánybeli fejkiképzést a mellékelt rajz 1. ábrája tünteti föl, míg a 2. és 3. ábrák fölül- és alulnézetben egy cserepet mutatnak be, melyen példaképen az 1. ábrabeli fejkiképzés alkalmazva van. A jelen találmány lényege, mint már hangsúlyozva volt, csakis a fejkiképzés; ez a födő-cserép alsó fölületére illeszkedő, szélesebb vagy keskenyebb (1) homlokfölület alatt elrendezett (2) fogazásokból áll, melyeknek alakja és száma tetszés szerinti lehet. A (2) fogazásokba a födő-cserép (3) fogazásai illenek, melyeknek száma szintén tetszőleges lehet, és alakja a (2) fogazásoknak megfelelő; nevezetesen lehet pl. az élekkel határolt fogak helyett egy sűrűn hullámos fölület is alkalmazásban; továbbá a fogazások fekvése a cserép síkjával párhuzamos, vagy ehhez ferde elhelyezésű lehet. Nem föltétlenül szükséges az sem, hogy az (1) fölület szorosan a fölül levő cserép alsó fölületéhez simuljon, mint ez példaképen a rajzon föl van tüntetve. A találmány lényege egyedül a cserép fején végigmenő fogazásban rejlik. Nyilvánvaló, hogy a cserép alsó végén alul levő fogak számának megfelelően többszörös az átfödés. Ha két fog van, kétszeres, ha öt fog van, ötszörös, és így tovább, mi mellett a fogak szorosan egymáshoz simuló fölületekkel zárnak. A hosszanti, oldalt kötő bordák a cserépfölület síkjánál mélyebben feküsznek és a fej fogazásai a cserépfölület