29450. lajstromszámú szabadalom • Gép bolyhos szövet készítésére

_ 4 -rendezés segélyével minden egyes öltésnél [ működésbe hozható vagy megállítható. Ez által oly minták állíthatók elő, mint valamely szövőszéken lévő Jacquard-berendezés segélyével. A szánt is több részre oszthatjuk szélesség irányában, vagy a tűket az állványba ágyazhatjuk és egyeseket bütykök segélyével, vagy pedig szintén Jacquard-berendezés segélyével mozgathatunk. A szánnak egy más kiviteli alakja és annak mozgatása a következő módon eredményez egy mintát : A (Cl) szán a teljes minta nagyságára készül, tehát szőnyegeknél oly nagyra, mint maga a szőnyeg, ismétlődő mintájú szöveteknél pedig egy mintaelem nagyságára. A szánban több sor tűt rendezünk el, melyekben minden tűnek egy-egy nagyobb teret kell hurokkal televarrnia. Ezen czélból a szánt az alapszövettel párhuzamosan öltésenként végigvezetjük ezen tér fölött, miközben minden elmozdulás után egy-egy csomó képeztetik. A tűkkel kirakott egyes ábrák egymással egybevágók, tetszésszerinti alakúak lehetnek és a szán vezetése amellett úgy történhetik, hogy vagy az egész ábra ki legyen töltve hurkokkal, vagy pedig csak egyes vonalai, illetőleg szalagjai az ábrának készüljenek. A további mintázás itt is, miként az föntebb említve lett, különböző színű fonalaknak befűzése, egyes tűknek hátraállítása stb. által hozható létre. A 15, ábrában mindegyik tű egy-egy négyzetalakú mezőt varrna ki, a mely 8 öltéssel volna kitöltendő. Ezen czélból a szánt az (1) öltéstől először négy lépésben fölfelé a (4) öltéshez, ismét egy lépésben jobbra az (5) öltéshez és végül négy lépésben lefelé a (8) öltéshez kellene vezetni, mire az egész minta készen lenne. Egy ily mintalap példa gyanánt a 16. ábrán van föltüntetve és a 17. ábra mutatja a hozzája való tűtartót. Ezen tűtartó, miként az a rajzon látható, ugyanakkora, mint a készítendő minta, 450 tűt tart a mintalapnak megfelelően 30 sor 15—15 tűvel. Ezen tartónak a 15. ábrabeli séma szerint az alapszövet minden egyes mezején 8 öltést kellene végeznie, miáltal egy egyenletes sűrűségű bolyhréteg állana elő. Nyilvánvaló, hogy már az első öltés után az egész minta a készítendő szőnyeg teljes nag> ságában látszik az alapszöveten. 9 öltés után eiéggé sűrű bolyhréteg jön létre, mire a fonalvégeknek a tűhegyek előtt való levágása után az alapszövetet a minta egész hosszának megfelelő darabbal előbbre húzzuk, mindkét műveletet gépi segédeszközökkel végezzük. A mintázás tehát itt is, miként a 11. ábrabeli legegyszerűbb kiviteli alaknál, csak különböző szinű bolyhot képező fonalaknak befűzése által történik. A jelen találmány segélyével kétoldalas árút is lehet készíteni, ha t. i. az alapszövet mindkét oldalán egy-egy tűrendszert alkalmazunk, a mint az a 14. ábrán föl vau tüntetve. A találmány alkalmazása eszerint fölöleli a szövőszékeken vagy kézimunka segélyével eddigelé készített bolyhos szövetek csaknem összes faját, a sima krimmertől egészen a többszörösen mintázott szmirnaszőnyegutánzatig. A leírt készülék megfelelő alkalmazása és a földolgozandó anyag megfelelő kiválasztasa által még egész sor újszerű hatás hozható létre, a melyeknek jellegét egyrészt a bolyhréteg korlátlan és változó magassága adja meg, másrészt meg az árúnak kétoldali mintája a színhatásokkal kapcsolatban. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép bolyhos szövetnek készítésére a bolyhot képező fonalaknak egy kész alapszövetbe való utólagos behúzása által, az által jellemezve, hogy a bolyhot képező fonalakat vezető üreges tűk soronkint az alapszövetre merőlegesen ide-oda mozgattatnak és a mellett minden egyes öltés után az alapszövet és a tűk egymáshoz képest eltolatnak. 2. Az 1. alatt igényelt gépnek egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a tűkön a bolyhot képező fonalak kivezetésére szolgáló nyílások az egyes tűk öltési vonalának irányában elől vagy oldalt