29440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőformák előállítására

- 4 Kiemelendő, hogy bizonyos kötőanyagok, így pl. gliczerin, melassze, stb. úgy is hatnak, hogy a formaanyag rugalmasságát és szívósságát tetemesen nagyobbítják, továbbá hogy a rugalmas anyagokat hő ellen ellenállóvá tevő anyagok, pl. timsó, chromsavas sók. formalin stb. bizonyos tekintetben kötőanyag gyanánt is szerepelnek és hogy ezek alkalmazásánál külön kötőanyag használata fölöslegesnek látszik. Ugyanis ily anyagok használatánál a rugalmas anyaggal kevert és a forma készítésére használt anyag hő hatása alatt többé el nem folyosódhatik, ha azt az említett anyagok oldatával kezeljük. Ebben az esetben a homok képezi a formaanyagot, a chromsavas só stb. a kötőanyagot, az enyv, gelatin stb. a rugalmas anyagot, A föntebb fölsorolt többi anyagnak, pl. a kenderrostoknak, szénpornak stb. csak az a föladata, hogy az öntőforma lyukacsos- | ságát nagyobbítsa. Alámetszett minták leformálásánál pl. igen előnyösen alkalmazható a következő formaanyag: 06 kg. homok, 0'8 kg. gipsz és 75 gr. vízben oldott golatin, az egyes alkotórészek szerepe a mondottakból világos. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás öntőformák előállítására, az által jellemezve, hogy az öntőforma képezése czéljából a mintán tetszőleges formaanyagot rakunk föl, mely rugalmas anyag és valamely kötőanyag hozzákeverése következtében oly tulajdonságot vett föl, hogy teljes megmerevedése előtt kellő szilárdság fölvétele mellett hajlékonnyá és rugalmassá válik, úgy hogy az öntőformát ily állapotban a mintáról annak megsérülése nélkül le lehet venni és egy szilárd süvegbe való ágyazása, megszárítása és teljes megszilárdulása után öntésre föl lehet használni. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a formaanyaghoz, pl. homokhoz, samotthoz, vagy téglaporhoz rugalmas anyag gyanánt enyvet, gelatint, agar-agait, kaucsukot, guttaperchát vagy más hasonló anyagot és kötőanyag gyanánt gipszet vagy más hasonló anyagot keverünk, hogy a formaanyagnak a mintán való elhelyezése után a rugalmas anyag hatása következtében rugalmas, levehető forma keletkezzék, melynek a gipsz lekötése következtében végbemenő teljes megmerevedése a rugalmas anyagnak a lekötést késleltető hatása következtében csak később, a mintáról való levétele után megy végbe. 3. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a formaanyaghoz a rugalmas anyagon kívül kötőanyag gyanánt gyantát vagy melasszet vagy más hasonló anyagot keverünk, úgy hogy a formának a mintáról történt levétele után a jelzett anyag a hő hatása alatt bensőleg kössön és végül megmerevedjen, az ezt követő erős szárításnál pedig a kötőanyag elégése következtében gázátbocsátóvá váljék. 4. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a rugalmas anyagokat timsó, chromátok, formalin vagy más hasonló anyag hozzákeverésével hőben meg nem olvadóvá tesszük, úgy hogy azok a szárításnál meg nem olvadhatnak, hanem csak később távolíthatók el oldószerek, savak vagy izzítás által, hogy az öntőforma gázátbocsátóvá váljék. 5. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az oldalfölületekkel ellátott vagy fölfekvési fölületekre fektetett mintafeleken egyegy a mintát nem érintő, gipszből vagy hasonló anyagból készült süveget helyezünk el és a minta és süveg között maradó térbe a teljes megmerevedése előtt rugalmassá váló formaanyagot öntjük be, mely utóbbit a süvegről való leemelése és a mintáról való lehuzatása után egy a süvegnek megfelelő alakú, homokból vagy hasonló anyagból készült ágyazásba fektetjük és így öntésre fölhasználjuk. 6. Az 5. alatt védett eljárás egy kiviteli