29440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőformák előállítására
- 2 — anyag meleg vagy hideg oldatát adjuk és az így nyert tömeget az eredeti mintára egyenletes vastagságú rétegben fölrakjuk vagy fölöntjük. Ez a tömeg rövid idő multával megszilárdul, de annyira hajlékony (rugalmas) marad, hogy azt minden irány felé lehet hajlítani, anélkül, hogy elszakadna. A tömeget, illetve az ezáltal képezett rendkívül éles formát az eredeti mintáról ily állapotában le lehet húzni, mikor az rugalmas alakváltozásokat szenved, de eredeti alakját ismét fölveszi és bizonyos idő elmultával teljesen merevvé válik. A föntebb említett és esetleg gyantával vagy más hasonló anyaggal is kevert formaanyagnak, homoknak, infuzóriaföldnek. stb. részecskeit kezdetben csakis a föntebb említett rugalmas anyagok kötik össze és hogy a kötőanyag (pl. gipsz) csak bizonyos idő multával, — melyet a kötőanyag (gipsz) és a rugalmas anyag kölcsönhatása szab meg — fog lekötni, vagy pedig (pl. gyanta alkalmazásánál) csakis a forma kiizzításánál fog tényleg kötőanyag gyanánt szerepelni, tehát csakis ekkor fogja a forma hajlékonyságát elveszteni és a kellő merevséget fölvenni. Ha a folyékony tömeghez oly anyagokat keverünk, vagy ha a rugalmassá vált formát oly anyagokkal mázoljuk be, melyek meggátolják. hogy az említett rugalmas anyagok (enyv, gelatin stb.) a hő hatása alatt megolvadjanak, minők pl. a timsó, a chromatok, formalin stb ., akkor az illető a tömeghez kevert rugalmas anyag. pl. a gelatin, a forma kiizzításánál is kötőanyag gyanánt szerepel, tehát az öntőforma a kiizzításnál sem változtathatja meg alakját. A kész öntőformákból a rugalmas anyagokat hevítéssel (pl kizzítással) vagy oldószerek vagy savak hozzáadásával távolíthatjuk el, minek következtében a forma már a kellő mértékben gázátbocsátóvá válik. Ez még az által is tetemesen fokozható, hogy7 a formaanyaghoz megfelelő pótlékot, gyantát, kenderrostokat, szénport stb. adunk. Ha pl. egy sok kiugró résszel bíró mellszobrot kell öntenünk, akkor az eredeti mint egy formaszekrényben félig homokba, agyagba vagy más anyagba ágyazzuk és a formaszekrényből kiálló, szabadon fekvő másik felén a föntebb jelzett anyagból álló, vékony, lehetőleg egyenletes réteget rakunk föl, melyet a külső oldalán lesimítunk. Ha már most az első formaszekrény fölé állított második formaszekrényben eme réteg fölé formahomokot taposunk, az egészet megfordítjuk és az első formaszekrényt és az ebben lévő ágyazó anyagot eltávolítjuk, a mintának az ideiglenes ágyazásból kivett felén is létesítjük a jelzett bevonatot, melyet úgy mint előbb, egy formaszekrénybe taposott formahomokkal födünk. Most már a fölső formaszekrény leemelése után a mintát a rajta lévő még rugalmas bevonattal együtt az alsó formaszekrényben lévő ágyazásból kivehetjük, a bevonat egyik felét a mintáról lehúzhatjuk és a megfelelő formaszekrénybe betaposott homokból álló ágyazásba visszafektethetjük, mely ágyazásban a bevonat eredeti alakját újból fölveszi és ennek megtartása mellett teljesen megmerevedik és megszilárdul. A bevonat másik felét hasonló módon vesszük le a mintáról és helyezzük vissza a másik formaszekrényben lévő ágyazásba. Az ágyazásban a két bevonat felett esetleg formáló szögek segélyével rögzítjük, azután pedig az ismert módon, homokból készült magot helyezzük el. Ha tömegárukat akarunk előállítani, melyek öntéséhez rendszerint megosztott (a al) fémmintákat használunk a két félből álló egész mintát félig, vagyis ama föliiletig, mely szerint a megosztás történt, (b) agyagba vagy más hasonló anyagba ágyazzuk (1. ábra), a minta szabadon fekvő (al) részén pedig agyagból készült (cl) réteget létesítünk (2. ábra), mely fölött gázátbocsátó anyagból vagy fémből stb. készült (dl el) süveget (formaszekrényt) helyezünk el (3. ábra). Most már a formaszekrényt a mintával együtt megfordítjuk, az előbb alul, most fölül fekvj formaszekrényből és az agyagból vagy más hasonló anyagból készült segédágyazást eltávolítjuk, úgy hogy a minta másik (a2) fele fekszik szabadon (4. ábra). Most már a másik formaszekrényben létesített süvegnek a minta mellett lévő, a megosztási fölületnek megfelelő és az
