29414. lajstromszámú szabadalom • Készülék szövetek fehérítésére, páczolására, mosására és szárítására

— 2 — 4. ábra a motolla középső részét metszetben, az 5. ábra a motollának két egymással szemben álló üreges karját s a köztük lévő csöveket nézetben, a 6. ábra az 5. ábrán föltüntetett alkatrészeknek E-F vonal mentén s a 7. ábra G-H vonal mentén való metszetét tünteti föl. A készülék lényegében a festő-, pácz-, fehérítő- vagy mosófolyadék fölvételére szolgáló (a) tartányból, továbbá (b b) üreges oldalrészekből s a lyukas falú kivehető (c) csövekből összerakott motollából áll. A (b) oldalrészek (d) tömör tengelylyel szilárdan össze vannak kötve s a tengelylyel konczentrikus üreges (f) agyakkal bírnak, melyek a (b) oldalrészek üregébe torkolluak s melyekbe eltolhatóan elrendezett (g) csődarabok csavarhatók; ezen (g) csődarabok foroghatnak s a tartány falában tömszelenczékkel vannak tömítve. A (d) tengelylyel párhuzamosan futó (c) csövek egyik vagy mindkét végükkel a (b) üreges részekhez csatlakoznak úgy, hogy a (g) csövön és (b) üreges részeken nyomás alatt belépő folyadék a (c) csövekbe jut s annak nyílásain át kiömlik. A (b) oldalrészek lehetnek üreges kororongok, vagy pedig, mint a rajzon föl van tüntetve, sugarasan elrendezett üreges karokból is állhatnak, melyekhez a (c) csövek csatlakoznak. A karok száma természetesen tetszőleges lehet ép úgy, mint a két-két kar között elhelyezett csövek száma is; czélszerú azonban. mint a példaképem foganatosítási alaknál, minden oldalrészen hat kart alkalmazni s a csöveket két-két kar között párosával elrendezni, s az egyik sor csöveit a másik sor csöveihez képest eltolni (3., 4. és 6. ábra) oly czélból, hogy a rajtuk fekvő (n) szövetnek menetei közt lehető kis távolság legyen. Mindegyik cső egyik végén nyitott s ezen végével (i) toldatra húzzuk, miután másik, csukott végével a szemben lévő (b) oldalrészen alkalmazott (k) perselybe dugva, azt az (i) toldat hosszának megfelelően visszanyomtuk. A (k) persely (1) orsókon vezetődik és (m) rúgó hatására a csőfenékhez szorul, miáltal a cső másik vége (i) toldaton szilárdan áll. A rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál az elrendezés az, hogy a szövet kezeléséhez való s a (g) csövekbe (p) szivattyúval vagy más módon, mindkét oldalról beszorított folyadék az üreges karokba s onnan a megfelelő csövekbe jut; az elrendezés azonban olyan is lehet, hogy a motollának csak egyik oldalrészét készítjük üregesen, mely esetben természetesen (k) perselyek a szemközt lévő tömör oldalrészeken vannak elhelyezve. Végül megemlítendő, hogy mindkét oldalon alkalmazott üreges oldalreszek esetén mindkét végükön nyitott csövek is alkalmazhatók. Ekkor a (k) persely nyitott meghosszabbítással bír, mely az oldalrész üregébe nyúlik, s abba a belédugott csővéggel együtt az (i) csőtoldat hosszának megfelelő darabbal betolható. Ilyen elrendezés esetén tehát a folyadékot mindkét oldalról vezetnénk a csövekbe. Hogy a szövetnek a csöveken való fölfekvési fölületét csökkentsük, utóbbiak hullámosak vagy hornyokkal ellátottak lehetnek. A kezelendő szövetnek vagy más textilipari terméknek a motollára való felrakásához utóbbit megfelelő eszközökkel az (a) tartányból kiemeljük. A csövek közül először azokat rakjuk be, melyek a tengelyhez legközelebb lévő körbe esnek, s ezekre ráhelyezzük a szövetet, melyet aztán az egymásután berakott csöveken csigavonalalakban vezetünk mindaddig, míg az egész szövet a motollán van. A szövet tömöttsége és a kezelés módja szerint az egyes csövekre több réteg is rakható. A megrakott motollát ezután a folyadékot tartalmazó (a) tartányba helyezzük, úgy, hogy a (g) csövek az (f) agyakba legyenek csavarhatók. A (g) csöveknek a szivattyú (o) nyomócsöveivel való összekötését (r) tömszelenczékkel eszközöljük, melyekben (g) csövek eltolhatók és foroghatnak. Ha (p) szivattyút, mely a tartány aljából szívja a folyadékot, üzembe helyezzük, akkor a folyadék (o) nyomócsöveken át a két (b, b) oldalrészbe s onnan (c) csövekbe nyomul, mely utóbbiak apró lyukain át aztán a szövet mindkét oldalához