29411. lajstromszámú szabadalom • Szívtámaszték

Megjelent 1904. évi február lió 18-án. MAGY SZABADALMI VATAL SZABADALMI LEI RAS 29411. szám. VII/e. OSZTÁLY. Szívtámaszték. Du ABÉE ERNŐ EGÉSZSÉGÜGYI TITKOS TANÁCSOS BAD-NAUHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 augusztus hó 25-ike. A találmány tárgya egy szívtámaszték, melyre az jellemző, hogy két pelota jön alkalmazásba, melyek egymással rúgó útján vannak összekötve és melyek közül az egyik a bal mellbimbó alatt, a másik a hát jobb részén, a megfelelő magasságban van el­helyezve. Az új szívtámaszték az eddigi hasonló támasztékoknál sok tekintetben előnyösebb. Első sorban is lehetséges, hogy a rugal­masan egymás fölé szoruló peloták a szívre átlós irányban ható nyomást gyakoroljanak, tehát hogy a szívet fölemeljük és eltoljuk, vagyis jobbfelé elforgassuk. Ezenkívül el­kerüljük azt a kellemetlen nyomást, melyet az eddig használt kapocs a gyomor és máj tájára gyakorolt, annak következtében pedig, hogy a két pelotát összekötő rúgó enged­het, lélegzési nehézségek se léphetnek föl. A csatolt rajz 1. ábráján az új szívtámasz­ték használat közben látható, míg a 2. ábra mellpelota, a 3. ábra a hátpelota részlete. Mint az a rajzokból kitűnik, a bal mell­bimbó alatt alkalmazott (a) pelota a törzs baloldalán végignyúló (b) rúgó útján van a (c) hátpelotával összekötve, úgy hogy a szívre átlós nyomás hat, mely azt emelni és jobbfelé forgatni törekszik. A két pelota ezenkívül a jobb oldalon végigfutó és erre lazán ráfekvő (d) szalag útján is összeköthető, de ez a szalag el is maradhat, alkalmazható továbbá az (f) tartó­szalag is, mely az (a) pelotától a jobb váll fölött megy a (c) hátpelotához. A mellpelota szívalakú (1. ábra) vagy ovális (2. ábra) lehet, a két pelota pedig oly módon van a rúgóval kapcsolva, hogy vízszintes irányban el lehessen azt tolni. A csatolt rajz szerint a rúgó két végén hosszanti hasítékkal és a pelota egy sínnel van ellátva, melyen a hasítékba fogódzó (g) szorító csavarok foglalnak helyet. A mell­párnán ismert (h) állítószerkezet lehet alkal­mazva, mely a pelota oly elforgatását teszi lehetővé, hogy annak alsó éle fokozott nyo­mással szoruljon a testre. A hátpelota kör-, ovális- vagy szívalakú és tetszőleges nagyságú lehet. Az ovális hátpelota a rúgón legelőnyösebben forgat­ható, hogy azt a szükségletnek megfelelően beállíthassuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom