29403. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölül világító ablakok nyitására és zárására

.Megjelent 1904. évi február hó 15-én. MAGY SZABADALMI VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29403. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Berendezés fölülvilágító ablakok nyitására és zárására. HINZPETER ALFRÉD ÉPÍTÉSZ MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 22-ike. A találmány tárgyát oly berendezés ké­pezi, mellyel kétszárnyú felülvilágító abla­kokat valamely vonószerkezet segélyével könnyen nyithatunk és zárhatunk és bár­mely helyzetben rögzíthetünk. A berendezés egyik kiviteli alakja a csa­tolt rajz 1. ábráján fölülnézetben, a 2. ábrán elölnézetben, a 3. ábrán pedig nagyobb lép­tékű nézetben van ábrázolva. Berendezésünk hasonló szerkezetű be­rendezésektől különösen (1) vezetősínek al­kalmazásában tér el, melyek az ablakszárny fölső keretfájához oly módon vannak erő­sítve, liogy a sínek és az ablakszárnyak közötti távolság a szárny külső élétől a forgástengely felé mindinkább csökken. A fából álló ablakfoglalaton szorosan az ablak­szárnyak fölött két (2) csődarab van meg­erősítve, melyek a (3) tolórudak vezetésére szolgálnak. Eme (3) tolórudak egyik végü­kön egy-egy tengelytokot viselnek, melylyel a hozzátartozó ablakszárny (1) vezetősínjét körülfogó vezetőrész van csuklósan össze­kötve. A tolórudak elmozdítására a (6, 7. 8) görgőkön vezetett (4,5) zsinórvezeték szolgál. Ha az ablakszárnyakat ki akarjuk nyitni, úgy meghúzzuk a (4) zsinórt, A tengely­tokok a szánokkal együtt mozognak és az ablakszárnyakat kinyitják. Az (1) vezetősínek rézsútos elrendezése által azt érjük el, hogy a zsinórok meghúzásával előidézett és a tolórudak tengelytokjai által a szárnyalakra átvitt nyomaték a nyitás kezdetén, illetve a zárás végén, vagyis ama időpontokban, melyekben az ellenállás a legnagyobb — ugyancsak a legnagyobb értékkel bir, a közbenső helyzetekben pedij: szárnyak és a keret között föllépő súrlódáshoz képest változik. A szárnyaknak bármely helyzetben való rögzítése, valamint a zárás azáltal van biztosítva, hogy az ablakszárnyak csak akkor tehetnek forgómozgást, ha a toló­rudakat a zsinórok meghúzásával elmoz­gatjuk, a szárnyakra kifejtett minden egyéb erőt azonban a vezető tengelytokok veszik föl anélkül, hogy a szárnyak beállási szöge megváltoznék. A 4. ábra az ablakzár egy másik kiviteli alakjának fölülnézetét láttatja. Ezzel a be­rendezéssel azt czélozzuk, hogy kétszárnyú ablakok nyitásánál és zárásánál elérjük azt, hogy az egyik szárny mindig előre siessen, a mint ez például középszárnélküli ablakok­nál szükséges. E czélból az egyik ablakszárny (1) vezető­sínjét a másik síntől eltérő, megfelelő görbe alakban képezzük ki. így például a 4. ábrán a bal ablakszárny

Next

/
Oldalképek
Tartalom