29387. lajstromszámú szabadalom • Gyorsan és önműködően kirakodó kocsi

(b) alvázon nyugszik (a) kocsiszekrény- ( keret, mely görgőkön mindkét oldal felé j elmozgatható egy forgattyús mechanizmus : segélyével, mely azonban az ábrán nincs j föltüntetve. A szekrénykeret (k kl) hossz- ; oldalain forgathatóan vannak elrendezve a ! (c cl) csapóajtók, melyek a szekrénykeret berakodó helyzetében a (b) alváznak szekrényfenék gyanánt szolgáló (d) lapjára támaszkodnak és ezáltal időelőtti kinyílás ellen biztosítva vannak. Ha például a jobb oldal felé akarunk kirakodni (2. ábra), úgy a szekrényt ezen irányban eltoljuk, miközben (c) csapóajtó elveszíti támpontját és az anyag nyomása következtében kinyílik. A kocsi hosszoldalainak ferde iránya folytán a teher nagy része rögtön kihull és a maradék kiürítése — miután a nyomás (a) keretre és (d) fenékre tetemesen csökkent — a szekrénykeret további eltolása által nagy idő és erőmegtakarítással eszközölhető. (b) alvázon vannak még, mint a rajzból is kitűnik; a (g) csúsztatólapok, melyeknek czélja világos. Ha az egyik csapóajtó kinyitásával is már teljes kiürítést akarunk elérni, úgy a kocsinak czélszerűen a 4. ábra szerinti alakot adjuk. Ennél a (c cl) csapóajtók csukott helyzetben a kocsi (d) fenekén szög alatt érnek össze. A kocsiszekrény ez esetben is úgy van kiképezve, hogy oldalt elmozgatható és ha a 4. ábrán vázolt helyzetből az 5. ábrán föltüntetett helyzetbe hozzuk, úgy (c) csapóajtó az anyag nyomása i következtében kinyílik és miután a túlsó j csapóajtó a fenéknek a kirakodó oldal felé | eső szélére támaszkodik, teljes kiürülés kö- i vetkezik be. (d) fenék helyett ez esetben i egyszerű kereszttartók is alkalmazhatók, melyekre a csapóajtók csukott helyzetben támaszkodnak. Hogy a (c cl) csapóajtók kiürülés után újra önműködően záródjanak, czélszerűen (h) rudakkal kapcsoljuk őket össze (ezek az j 1—5. ábrákon egyszerűség kedvéért föltűn- j tetve nincsenek), melyek a csapóajtók (hl) | forgópontjaihoz erősíttetnek. A két csapóajtó (h) rúdjai (i) spirálrúgóval köttetnek ; össze és azonkívül (k) feszítőtokkal láttatnak el. A csapóajtók tehát (i) rúgó hatása folytán a 6. ábrán jelzett helyzetet fogják elfoglalni. Az anyag nyomása következtében (c) csapóajtó a szekrény eltolása után a pontozva jelölt helyzetbe kerül. Hogy kiürülés közben a rúgó hatása folytán ne csapódjék vissza idő előtt, a csapóajtón (o) fogasszegmensből álló fogókészűléket rendezünk el. Ezen fogasszegmens a csapóajtó kinyílásánál átmegy az oldalfal (m) merevítő bordáján és fönnakad az (n) tolókán, mely a 6. ábrán teljesen kihúzott vonallal jelzett helyzetben egy külön, föl nem tüntetett rúgó által tartatik és így arra törekszik, hogy a szegmens egy fogába beleakadjon. Ez tartja a csapóajtót pontozott helyzetében. Hogy kiürülés után a csapóajtó önműködően térjen vissza csukott helyzetébe, (s) tengelyen (u) és (t) emelőkarokat rendezzük el. Ha a kocsiszekrénynek további oldalmozgást adunk, úgy az (u) kar az alvázon alkalmazott (v) peczekbe ütközik és (s) tengellyel együtt (t) kart is elforgatja, mely utóbbi a (w) kilincset viseli. Ezen kilincs (n) tolókát letolja a fogasszegmensről, úgy hogy a csapóajtó (i) spirálrúgó hatása alatt visszatérhet záróhelyzetébe. Hogy az (i) rúgót ne legyünk kénytelenek oly erősre készíteni, hogy a csapóajtó visszapattanását a becsapódásnál megakadályozhassa, egy külön fogókészűléket alkalmazunk, mely a becsapódó csapóajtót fölfogja. Ezen fogókészűlék (r) körül elforgatható (p) kampós karból áll, mely az ugyancsak (r) körül elforgatható (q) karral rúgós kapcsolatban áll. Ezek rendesen a 6. ábrán kihúzva jelzett helyzetet foglalják el. Ha a kocsiszekrényt annyira elmozdítottuk, hogy (u) kar a fogókészűlék oldása czéljából (v) peczek által elforgattatik, ugyanazon pillanatban (q) kar és vele együtt (p) kar is elforgattatik (x) peczek által az (r) pont körül, úgy hogy a pontozva jelölt helyzetbe kerülnek. Ha már most (c) csapóajtó becsukódik, úgy a rajta (y) csapágyban elrendezett (z) fogócsap fönnakad a (p) kampós karban és megtartja az ajtót csukott helyzetében. A mikor a kocsit