29333. lajstromszámú szabadalom • Ruganyos kerékabroncs

• ú -Hogy a tok és a keréktalp közé por és piszok ne hatolhasson, a tokra ráhajlott (f) födő gyűrűket alkalmazzuk, melyek a kerék­talphoz vannak erősítve illetőleg az (e e') lemezek folytatását képezik és külső pere­miikkel rúgó módjára a tok külső oldalaihoz illeszkednek. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alak a következőképpen van elrendezve. A kereket az U-alakú harántmetszettel bíró (a) tok veszi körül, mely a (g g') veze­tékkarimákkal van ellátva, a hol is az (a) tok külső fölületei és a (g g') vezetékkari­mák is simára vannak csiszolva. A kerék­talp egyik oldalához a szélén az (i) vezeték­karimával ellátott (h) gyűrű, másik vagyis belső oldalához pedig a leszerelhető, a szer­kezet zárására szolgáló (k) fedő gyűrű van erősítve. Ezen foganatosítási alaknál a részek föl­szerelése ugyanúgy történik, a mint ezt a 2. ábrára vonatkozólag leírtuk. Az 1., 4. és 5. ábrák az elrendezésnek egy másik foganatosítási alakját láttatják. A kerék kerületét itt is az U-harántmet­szetű (a) tok veszi körül; a keréktalp külső oldalához a (h) gyűrű, belső oldalához pedig a leszerelhető (k) gyűrű van erősítve, mely helyenként az (1) csavarorsók segélyével a (h) gyűrűvel is össze van kötve. Az egy­máson csúszó részek a súrlódás csökkentése czéljából simára vannak csiszolva. Hogy a fémabroncsnak a kövezeten oko­zott zaját gyengítsük, az abroncs és a ru­ganyos testek között az (m) kaucsukszalagot rendezzük el, mely azonban az abroncs külső fölületén is alkalmazható. Ezenkívül a keréktalp és az abroncs egyes pontjaiban határolókat rendezünk el, melyek az abroncsnak a keréktalphoz viszonyított elforgatását akadályozzák meg. Az 5. ábrában a (v) metszet a kerektal­pot és az abroncsot a ráhúzás után láttatja. Az (x) metszet a keréktalpra ráhúzott és biztosított abroncsot a ruganyos testek nél­kül láttatja. Az (y) metszet a szerkezetet behelyezett kaucsukgolyókkal láttatja. A (z) metszet a ruganyos golyóknak hely­zetét mutatja az abroncs belsejében a szer­kezet zárása előtt. Hogy a keréknek nagyobb ruganyosságot kölcsönözzünk a kerék agyánál egy máso­dik tokot képezünk ki (6. és 7. ábrák). Ezen czélból az agyon a fix (n) korongot és a leszerelhető (p) korongot rendezzük el. A kerékküllők belső vége az U-alakú haránt­metszettel bíró (c) gyűrűben vannak meg­erősítve, mely az (n) és (p) korongok között mozgathatóan van elrendezve. Az (o) gyű­rűben helyenként áttörések vannak kiké­pezve, melyeken az agy korongjait egymás­sal összekötő (q) csapok járnak át. A szerelésnél az (o) gyűrűbe szerelt kerékrészt az agyra húzzuk rá, ezután ezen gyűrű és az agy közé a ruganyos (r) tes­teket iktatjuk és végül a (p) korongot a (q) csapok segélyével fölszereljük. A megterhelés szerint a kerék a tokban illetőleg tokokban lévő ruganyos testekre nehezedik, melyek a kerék alsó részében összenyomatnak, míg a kerék fölső részében tehermentesíttetnek. A kerék tehát a tokok­ban alúlról fölfelé enged. A jármű elindítá­sánál vagy megállításánál föllépő lökések szintén elháríttatnak, mivel ekkor a ruga­nyos testek vízszintes irányban nyomatnak össze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ruganyos kerékabroncs tetszőleges jár­művek számára, jellemezve azáltal, hogy a keréknek egy vagy több, a kerékten­gely terhét fölvevő és egy vagy több a talaj ellennyomását fölfogó része között egy ruganyos (kaucsukból vagy hasonló anyagból készült) test van elrendezve. 2. Az 1. alatt igényelt kerékabroncsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a keréktalp és egy ettől független fémből vagy más anyagból készült merev gyűrűalakú tok között egy ruganyos test van elrendezve. 3. Az 1. alatt igényelt kerékabroncsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kerékagy és kerékküllők vége között egy ruganyos test van elrendezve. 4. Az 1. alatt igényelt kerékabroncsnak egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom