29324. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús gőzgép teljes és szabályozható, változó expanzióval

Megjelent 190 J. évi január hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29824. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Forgó dugattyús gőzgép teljes és szabályozható, változó expanzióval. DUYSENS TOSSANUS MECHANIKUS MAASTRICHTBEN ÉS KLIJNEN P1ERRE MÉRNÖK BREDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május lió 18-ika. Jelen találmány tárgyát forgó dugattyúval bíró gőzgép képezi, melynél a munkagőz kihasználása az igénybevétel szerint teljes vagy pedig szabályozható, változó expanzió mellett történik. Tudvalevőleg vannak olyan forgó dugatytyús gőzgépek is, melyeknél bizonyos értelemben expanzióról is lehet szó, a menynyiben a gőz a lapátokra mindaddig nyomást gyakorol, míg csak a lapátok a kibocsátó nyílás fölé nem érkeznek. Ezen gépek azonban tökéletlen expanzióval dolgoznak, mivel az expanzió, tekintet nélkül a teljesítményre, mindig változatlan. A mellett ezen gépeknél a gőznyomás egyoldalú, minek következtében a tengelyre egyoldalú nyomás fejtetik ki, mely a dugattyút a köpeny falához nyomja s ennélfogva fékező hatást gyakorol a dugattyúra. Az ilyen gépek tehát csak gyönge gőznyomással dolgoznak, és nem gazdaságosak, mivel a teljesítmény nem áll kedvező arányban a gőzfogyasztással. Jelen találmány tárgyát képező forgó gőzgép ezen hátrányoktól teljesen mentes, mivel a gőz lehűlés nélkül hat a dugatytyú lapátjaira és pedig a. szükséges teljesítménynek megfelelően teljes gőznyomás-I sal vagy pedig beállított és változtatható expanzióval, minek következtében a dugatytyúnak és tengelyének egyoldalú fékezése elkerültetik. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának egy foganatosítását tüntetik föl, és pedig az 1. ábra a gőzgép függélyes keresztmetszete, a 2. ábra az előbbire merőleges függélyes metszet, a 3. ábra a dugattyú tengelymetszete nagyobb lépték szerint rajzolva, a 4. ábrán a dugattyú lényeges részei láthatók, melyek a gőznek a mozgékony lapátokra való áramlását teljes nyomás vagy beállítható, változó expanzió mellett eszközlik, végre az 5. ábra egy részletet mutat. A gőz az (1) csövön keresztül a gyűrűalakú (2) térbe lép, melybe a (3) bebocsátó csatornák torkolnak. A rajzokon két ilyen csatorna látható, melyek egymással átellenben foglalnak helyet. Ha három vagy több csatorna van elrendezve, például nagyobb gépeknél, akkor az egyes csatornák egymástól egyenlő ívtávolságban feküsznek.