29298. lajstromszámú szabadalom • Tornakészülék
* (és fordítva). Az 1—3. ábrán látható kiviteli alaknál (h; fogantyúk helyett (a) tengely végére (f) forgattyúk lazán vannak erősítve, melyek a kar hajlító és feszítő izmainak igénybe vételét az által lehetővé teszik, hogy a forgattyúkat az (a) tengelyen váltakozva előre és hátrafelé forgatjuk. Hogy szükség szerint egyes izmokat nagyobb mértékben vehessük igénybe, másokat pedig kímélhessük, az (r) görgők féke főberendezéssel, mint például (m) csavaranya-alakú fékekkel (3. ábra) vannak ellátva. (m) csavaranyáknak ellensúlyai az (a) tengelyen vannak alkalmazva. Ezen (m) csavaranyák segélyével (r) görgők a helytálló (v) vagy (vl) csapágyaknak (6. és 7. ábra) szoríthatók. Az (r) görgőknek rögtöni megállásának megakadályozása czéljából ezek és az (m) anyák között (d) tekercsrugók vannak alkalmazva, úgy hogy az (r) görgők lassanként ezen rugóknak ellenhatása folytán fékeztetnek. (f) forgattyúk hasonló módon és ugyanezen czélból (ml) illetőleg (dl) csavaranyaalakú fékekkel láthatók el (3. ábra). A 6. és 7. ábrán látható kiviteli alaknál a két (z) szíj egyetlen egy (z) szíjjal vagy hevederrel van helyettesítve, mely (s) kengyellel van ellátva és (s) kengyeltől kiindulva, a fékezhető (r) görgőn a fönt leírt módon van vezetve és innét a hátul és meglehetősen mélyen elhelyezett (o) görgőhöz és a megterhelt (1) görgőhöz van vezetve. Ezen elrendezés folytán a tornázónak két lába részére csak egyetlen egy, de mégegyszer oly nagy súlyra van szükségünk. Ez által a súly által befutandó út hossza felére redukáltatik, minek folytán eső — és emelkedő — gyorsasága is megfelelően csökkentetik. Mivel a mozgatott tömegek eleven ereje minden gépnél tudvalevőleg ^ m v2 , ennélfogva ezen berendezés folytán az eleven erő jelentékenyen csökken, mivel (v) a második hatványon szerepel, daczára, hogy kétszerte nehezebb súly talál alkalmazást. Ez által elkerültetnek a káros behatások, melyeket az eleven erő a térdhajlítás bevégeztével a hajlító és feszítő izmokra a hirteleni túlságos igénybevétel folytan különben gyakorolna. Ezen kiviteli alaknak a rajzon a 6. és 7. ábrán föltüntetett példájánál a (g) állvány hátsó támaszai fölső részükön először is az (o) vezető görgőkig ferdén lefelé vannak hajlítva s onnan kezdve függélyesen vezettetnek (6. ábra), míg a mellső támaszok ferdén vannak állítva. Ennélfogva a közös (z) húzószíj levétele után minden (r) görgőre egy külön húzószíj fektethető, mint az először leírt két kiviteli alaknál s ezen szíjak mindegyike külön megterhelhető azon czélból, hogy az eszköz ugyanúgy legyen használható, mint ama szerkezet, ha ez szükséges volna. Azonkívül ezen állványszerkezet következtében az egész tornaeszköz súlypontja tetemesen mélyebbre helyeztetett s a gyors tornázásnál hintázó mozgásba jövő (w) súlyoknak a tornázó lábaihoz való ütődése elkeriiltetett. Hogy a tornázónak az (s) kengyelekbe való beszállása megkönnyítessék, a (p) alapdeszkára (k) horgok erősíthetők (1. és 2. ábra), melyekbe a tornázó az (s) kengyeleket lábával beakasztja. Ezen horgok az 1. ábra szerint függélyesen vagy pedig a 6. ábra szerint vízszintesen is elrendezhetők az alapdeszkán. Hogy a súly könnyen a beteg erőállapotához legyen szabható s különböző izomerejű személyeknél is alkalmazható legyen, a (w) súlyok egyes részekből vannak összetéve, melyek a rajzok szerint (wl) keretek által tartatnak össze. A készülék használata alkalmával a tornázó lábaival a kengyelekbe lép s kezeivel az (f) forgattyúkat vagy a (h) fogantyúkat, vagy pedig a (g) állványcsöveknek a 6. és 7. ábrán föltüntetett (gl) vastagításait ragadja meg s egyidejűleg lábát és karját testének ugyanazon vagy ellenkező oldalára- hajlítja, a szerint, a mint a (z) húzószijak egyenesen vagy egymást keresztezve, vannak vezetve. Hogy a tornázás alatt szellemi foglalkozás is legyen űzhető, az (a) tengelyre czélszerűen még egy (P) polcz erősíttetik,
