29288. lajstromszámú szabadalom • Időző gyújtó tüzérlövedékekhez

az (eí) váll, melynek az (e) tengelyre merőleges síktól kissé eltérő lejtése van, a (b) rúgó tömör része alá nyúl, és a rúgót a (c) laptól távol tartja, míg a 4. ábrabeli helyzetben a rúgó a (c) lapra lecsapódik. Az (e) tengelynek a (d) lap fölé nyúló vége a (g) záró kilincset hordja (3. ábra), melynek fölfelé nyúló (gl) vége azon esetben, ha a gyújtórúgó megfeszítve van, az (i) záró gyűrűn kívül fekszik; ez a gyűrű (1) kimetszéssel bír és az óramű (m) kerekének (4. ábra) (n) tengelyére szerelt (s) állító korongnak lefelé nyúló karimája által képeztetik. Az (s) állító korongot az (n) tengelyen el lehet ugyan forgatni, azonban a kettő között annyi a súrlódás, hogy a tengely forgásakor az (s) korong vele együtt forog. Az (e) tengely a 3. ábrabeli (k) nyíl irányában csak akkor foroghat el, ha a zárógyűrűnek (1) kimetszése a (g) záró emelőnek fölfelé nyúló (gl) végével szembe kerül és (g) emelőt az (f) rúgó elforgatja; ekkor a gyújtó rúgó az (e) zárótengelynek megfelelő elfordulása után az (el) vállról lecsapódik. Az (e) zárótengelynek alsó vékonyabb (e5) forgáscsapja az (e3) lemezrúgón nyugszik (1. ábra), ez az elrendezés azért van, mert az (e) tengely (el) válla a tengelyre merőleges síktól kissé eltérő lejtéssel bír és ennélfogva a (b) rúgó az (e) tengelyre oldalnyomást is fejt ki, mely lövéskor az (e) tengely csapjainak elhajlítását eredményezhetné. így azonban lövéskor az (e3) rúgó annyira enged, hogy a záró tengely vastagabb része fekszik föl a (c) lapra, és így nincs meg a lehetősége annak, hogy az (e5) forgáscsap elhajolhassék. Az (i) zárógyűrat alkotó (s) korongnak forgatása a (c) lapon lévő (v) tokban (1. és 4. ábra) elhelyezett óramű segélyével történik; ez az óramű az (m m4 m5 m6) és (q) kerekekből áll, melyek közül az első (m) kerék az (n) tengelyre van ékelve és (q) a gátlókerék. Ez az utóbbi az óramű járásakor az (r) billegőnek (6. ábra) (rl) peczkeibe kapaszkodik, mely billegő a (c) lapban ágyazott (p) tengely körül lengő mozgásokat végezhet és a (p) tengelyére erősített (r4) rúgó befolyása alattáll. Ezeíi rúgó szabad vége a (v) tokon megerősített (r5) peczkek között játszik. A billegő az óramű kerékfogainak viszonyszámai szerint másodperczenként 60—3C0 lengést végezhet. A billegőnek két csavarmenetekkel ellátott karja van, melyek mindegyike az (r2) szabályozó súlyt hordja. (4. ábra). Az óramű hajtására az (m2) órarúgó szolgál (1. ábra), mely egyik végével a (d) lapon forgatható (ml) rúgóházhoz, a másik végével az (n) tengelyhez van megerősítve. Az (ml) rúgóháznak egyirányú forgatása által az (m2) órarúgót megfeszítjük, míg annak visszaforgatását egy rúgós, a rúgóház szélének fogaiba kapaszkodó (m3) zárókilincs akadályozza meg. Oly czélból, hogy az ágyú elsütésekor előálló lökés folytán sérülések be ne következhessenek, a (p) billegő tengelyt ép úgy, mint az (e) tengelyt, alul az (r6) rúgó támogatja. Lökés alkalmával a rúgó enged. A billegőnek kissé rúgós karjai az ágyú elsütésekor lefelé hajolnak, és a (c) lapra feküsznek, míg az utóbbinak (r3) peczkei (4. ábra), melyek fölött a billegő karjai közönségesen szabadon ellenghetnek, ezeket lövéskor a hirtelen elforgás ellen biztosítják. Az óraműnek az elsütés pillanatában való megindítására, de annak lökések által előidézhető véletlen megindítás ellen való biztosítására a következő szerkezet szolgál: az óramű (m) kerekének (n) tengelyére közvetlenül a (d) lap alatt (w) kar van szerelve, mely a (wl) emelőnek kimetszésébe nyúl (8. ábra). Ez az emelő a (d) lapnak alsó fölületén (w2) csapon foroghat, és (w3) rúgó által, mely egy fix peczekre fekszik, a 8. ábrabeli helyzetben tartatik. így ez az emelő a kimetszésén keresztülvezetett (e) zárótengely helyzetét is biztosítja, a mennyiben az, e tengelybe befoglalt (e4) peczek az emelő kimetszésében kiképezett (w4) vállra fekszik, minek következtében a (g) záróemelőnek (gl) kiugrása közönségesen nem támaszkodik az (i) zárógyűrűre, hanem csak akkor, ha a (w4)