29267. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegővel kevert gázt égető lángzóknak táplálásához

_ 4 -közlekedik, úgy hogy a nyomóvíz a bebo­csátó nyíláson és (j6) toldaton át a (j) hen­gerbe áramlik és az (il) harangot meg­emeli ; ha ellenben a dugattyúk az 5. áb­rában szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe hozatnak, a bebocsátó nyílás a (j6) csőtoldattól el van zárva és ez utóbbi a (j'8) kibocsátó nyílással hozatik összeköt­tetésbe. A (jl'2) rúd fölső vége csuklós összeköt­tetésben áll a (k) himbával, mely a (kl) csapra van ágyazva és ismeretes elrende­zésű billentő szerkezet segélyével működ­tetik, mely az (m) láncz vagy zsinór segé­lyével a szivattyúharangra szerelt (ml) rúd­dal van összekötve. A (k) himba működtetésére szolgáló bil­lentő szerkezet a himbától függetlenül a (kl) csapra ágyazott (k2) súlykarból áll, mely ide-oda lendíttetik, hogy a (k) himbát működtesse. A (k2) súlykar ezen czélból az oldalas (k3) toldattal van ellátva, melybe a (kl) csapon a többi részektől függetlenül ágya­zott, ellensúlyozott (k4) emeltyű ütközik. A (k4) emeltyű egyik vége az (m) láncz segélyével a már említett (ml) rúddal van összekötve. Midőn a szivattyúharang emelkedik, a (k4) emeltyű egyik karja megemeltetik és ekkor a (k3) toldathoz érve, a súlykart a függélyes álláson túlmozgatja, mire ezen súlykar saját súlyánál fogva jobbra billen (2. ábra) és végével a (k) himba megfelelő végét megüti, miáltal ez utóbbi az ágya­zási csap körül ellendíttetik és ezáltal a (j9, jlO) dugattyúkat addig emeli, míg maga a himba az (5) határolóra nem üt­közik. Ha ezután a szivattyúharang sülyed, akkor a (k4) emeltyű ellenkező irányban forgattatik és ekkor a súlykar toldatához érve ezen súlykart ellenkező irányban moz­gatja a függélyes álláson túl, úgy hogy ezen súlykar most a másik oldal felé billen és a himbának másik végét megütve, a himba segélyével a (j9, jlO) dugattyúkat a másik irányban addig mozgatja el, míg a himba a (6) hatá olóba nem ütközik. A tolattyúszekrénynek (j8) kibocsátó nyí­lásához az (m2) cső csatlakozik, mely föl­felé nyúlik és az (m5) csővel van össze­kötve, mely utóbbi oly magasságban van elrendezve, amilyenben a vízszintet az (i) és (c) kádakban fentartani akarjuk; ezen tág (tn2) csőből az (m3, m4) csövek ágaz­nak el, melyeknek egyike az (i) kádba, má­sika pedig a (c) kádba vezet. Az (m2 ós m5) csöveken kiáramló víz tehát az (m3, m4) csöveken keresztül az említett kádakba áramlik, mihelyt ezekben a vízszín az (m5) cső alá sülyed. A leírt berendezés előre meghatározott mennyiségekben és a rendesnél nagyobi) nyomással szolgáltatja a levegőt és gázt a (c) tartályba, melyben a levegő a gázzal összekeverődik és a (b) csőben fúvócső nyomásával áramlik, úgy hogy a lángzónái annyi levegő szívatik a keverékbe, amennyi tökéletes elégéshez szükséges. A levegő és gáz oly meghatározott arány­ban hevertetnek össze, hogy a keletkező keverék nem robbanékony, amiért is a láng­zólioz vezető (b) cső szokásos bőséggel bír­hat; miután a keverék fúvócső nyomásá­val áramlik ki, a lángzónái rövid, a kék lángzóéhoz hasonló intenzív láng kelet­kezik és ezáltal a világító erő tetemesen növeltetik. A berendezés úgy világítási, mint fűtési czélokra ugyanoly előnnyel alkalmazható. Gondoskodva van arról is, hogy a be­rendezést kikapcsolhassuk és a (b) gázcsö­vet a (g3) csőből közvetlenül gázzal táplál­hassuk. Ezen czélból a (g3) cső a (b) csővel az (o) cső segélyével van összekötve, melyben az (ol) visszacsapó szelep van elrendezve, mely a 4. ábrában föltüntetett szerkezettel bír­hat, és mely, midőn a (b) cső felől reá ható nyomás kisebb, mint a (g3) cső nyo­mása, megnyílik ós a két cső között össze­köttetést létesít. Rendesen ezen szelep a (c) tartálynak nagyobb nyomása által zárva tartatik. Ezen visszacsapó szeleppel ellátott össze­kötő csövet más szerkezetű berendezések­nél is igen előnyösen alkalmazhatjuk, amiért

Next

/
Oldalképek
Tartalom