29218. lajstromszámú szabadalom • Hintaló

Megjelent 1904. évi január hó gSj-éii . MAGY. g|| KIR1 SZABADALMI J|ijff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29218. szám. VI/d. OSZTÁLY. Hintaló. WE1GAND LAJOS SZERELŐ COBLENZ M. METTERNICH BEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 márczius hó 27-ike. Jelen találmány tárgya olyan hintaló, mely lengő mozgása mellett egyidejűleg haladó mozgást is végezhet, A találmány tárgyának jellemző tu­lajdonsága abban van, hogy a két lengő­talp között elrendezett, fölső helyzetéből a kengyelekbe való hágás útján a talajhoz szorítandó görgő a lengő talpak hátsó ré­szeinek emelkedését idézi elő, miáltal a lengésben lévő állvány a lengő talpak mellső részén elrendezett két görgőn a len­dülés folytán előre gördül. Ha már most a kengyeleket időszakonként lefelé nyomjuk, úgy a ló szakaszosan előre haladása ér­hető el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy foganatosítási alakja van föltün­tetve, és pedig az 1. ábra a hintaló oldalnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra a szerkezet egy részlete nagyobb léptékben. Az (a) ló a szokásos módon mellső és hátsó lábaival a (b) lengőtalpak mellső il­letve hátsó végén nyugszik. A lengő talpak (c) kereszttartókkal vannak összekötve és mellső végeiken egy-egy (d) görgő van for­gathatóan megerősítve. Merőlegesen a nye­reg alatt a két talpon a 2. ábrából lát­ható keresztmetszettel bíró (e) híd van megerősítve. A hídon az (f) cső van szi­lárdan elrendezve, a melyben a (g) rúd csúszhatik, míg ennek alsó végén a (h) vil­lában forgatható (i) görgő van elrendezve. Az (f) cső az (s) hosszhasadékkal van el­látva, a melyben a (g) rúdon átnyúló és ev­vel szilárdan összekötött (k) rúd csúszik. Az (f) cső fölső végén az (m) csapok körül az (1) villák révén a fölfelé hajlított (n) emeltyűk forgathatók, melyeknek fölső vé­gén az (o) fülekben a (p) kengyelszíjak és ezeken a (q) kengyelek vannak elrendezve. A (k) rúd ezen két (n) emeltyűvel az (r) rudak révén forgathatóan van összekötve. A készülék működési módja a következő: Mihelyt a lovas a lovat ismert módon a test munkakifejtésével lengő-mozgásba hozta, a kengyelekbe lép, miáltal az (n) emeltyűk (m) forgáspontjaik körül kilen­genek. Az (n) emeltyűk mozgása által a (k), valamint a (g) rúd az (r) emeltyűk közvetítésével úgyszólván a talaj felé szo­ríttatik, minek az a következménye, hogy a lengő állvány a lóval együtt fölemelke­dik és pedig olyképen, hogy a ló előre haj­lik és a (d) görgőkön a lendülés követ­keztében előre hajtatik. A görgőkön al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom