29171. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erős lejttörésnek forgó alvázak által több pontban alátámasztott hosszú vasúti kocsikkal való bejárására
Megjelent 1904. évi január lió Sií-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29171. szám. V/a/1 . OSZTÁLYBerendezés erős lejttöréseknek forgóalvázak által több pontban alátámasztott hosszú vasúti kocsikkal való bejárására. KRUMHOLZ EMIL CS. KORMÁNYTANÁCSOS INNSBRUCKBAN. Bejelentésének napja 1903 junius hó 30-ika. Elsőbbsége 1902 Sebruár 10-től kezdődik. Ha erős lejttörések átmeneti görbéin hosszú vasúti kocsival akarunk áthaladni, mely több, igen nagy tengelytávolságú forgóalvázon nyugszik, akkor homorú szögű lejttöréseknél a közbenső forgó alvázak kerekei.domború szögű lejttöréseknél pedig a mellső és hátsó forgóalvázak kerekei a sínekről fölváltva fölemelkednének s mindaddig mintegy a levegőben lebegnének, míg csak a görbén túl nem haladtak. Ezen körülmény következtében az ilyen görbén való áthaladás alkalmával egy pl. négy forgóalvázas kocsinak és rakományának terhe, a helyett, hogy az összes forgóalvázak között egyenletesen eloszolva maradna, mindig csak kettőre nehezedik. Ennélfogva a normális fölépítményű pályaszakaszok, melyek ilyen lejttöréseket mutatnak föl, nem járhatók be ilyen kocsikkal, mivel a tehernek a kocsi támaszpontjai között való egyenlőtlen eloszlása úgy a kocsira, mint a kocsi rakományára is veszélyessé válhatnék. Ha tehát nagy lejttöréssel bíró pályaszakaszon, hosszú vasúti kocsi segélyével nagy terhet kell szállítani, akkor a normális fölépítménnyel már többé nem boldogulhatunk. Ilyen esetben tehát oly berendezést kell foganatosítani, piely lehetővé teszi, hogy a lejttöréseken való áthaladás alkalmával a kerekek folyto nosan a sínekre feküdjenek és ily módon a tehernek a forgóalvázak közötti egyenlőtlen eloszlása megakadályoztassák. Ezen czélt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy a közbenső forgóalvázak kerekei számára külön vágányokat fektetünk, amit a következő megfontolás az 1. ábrán látható kinematikai vázlat alapján világosan kifejezésre juttat. Ha egy (1) hosszúságú egyenes végétől (1, m) távolságban fekvő (A) pont által leírt utat követjük azon esetben, midőn az (1) egyenes kezdőpontja egy (a, b) egyenesen, végpontja pedig egy (Ii) sugarú köríven mozog, akkor a pontosan végrehajtott számítás egy parabolaszerű 4-ed rendű görbét eredményez. Ezen görbe csak addig bír reánk nézve érdekkel, míg az (1) vonal darab végpontja is össze nem esik a (B, d) körív kezdőpontjával, mivel ettől kezdve föltételezzük, hogy a véges (l) egyenesnek úgy kezdő, mint végpontja is a köríven mozog tovább, minek következtében az egyenesnek minden pontja, tehát (A) pontja is a vezető körívvel konczentrikus körívet fog leírni és pedig az (Al) pont (r) sugárral. Ha most (a, b) a sínutat, a (B, d) körív