29156. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás földáramoknak elkerülésére középső sínvezetékkel bíró háromvezetékes villamos vasúti hálózatoknál

Az akkumulátoroknak a sínvezeték tehermentesítésére való alkalmazását már többféleképpen megkisérlették; az ezen alapon szerkesztett berendezések azonban mind lényegesen különböznek a jelen találmány tárgyától. Ezen berendezések egyikének a Kapp-féle berendezésnél) primérgép és az akkumulátor-battéria soros kapcsolás által oly háromvezetékes rendszer képeztetik, melynél a nullavezeték a dinamónak a battériával való összeköttetési pontjától indul ki, míg a jelen találmány szerint a primér gép feszültsége megosztatík egy, a primérgéppel párhuzamosan kapcsolt battéria által, ahol s a középvezeték a megterhelésváltozása szerint a battériának különböző pontjával köttetik össze. Az előbbi elrendezés működés tekintetében tehát megterhelt állapotban egy normális három vezet ékes rendszerrel, az utóbbi elrendezés pedig kiegyenlítő gépekkel bíró háromvezetékes rendszerrel hasonlítható össze. Míg tehát a Kapp-féle berendezésnél az összes megterheléseknél ugyanoly elektromótorikus erő van a távolfekvő pontban a sínhez kapcsolt vezetékbe bekapcsolva, addig a jelen találmánynak a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alakjánál változó elektromótorikus ellenerő kapcsoltatik a közvetlen sínkapcsolási vezetékbe Eszerint tehát az előbbi berendezésnél állandóan az egész battéria süttetik ki, míg a jelen találmány szerinti berendezésnél a battériának az (s) sín és a (k) vezeték között fekvő része állandóan töltetik, míg a battériának az (s) sín és az (f) vezeték közti része a megterhelés nagysága szerint töltetik és kisüttetik. Ha továbbá föltesszük, hogy mindkét esetben az (n) és a (k) vezetékek egyenlő mennyiségű áramot vezetnek akkor, a mint könnyen belátható a Kappféle berendezésnél a battériát sokkal nagyobbra kell szerkeszteni, mint a jelen találmány 2. ábrája szerinti kapcsolási czellákat, mivel a 2. ábrában föltüntetett foganatosításnál a (c) pontnál a kiegyenlítő gépeknek a háromvezetékes rendszerben való alkalmazására jellemző áramelosztás ' történik; a találmány tárgyát képező elrendezésnél tehát a középvezeték áramának csak egy része (az (n) vezeték árama) áramlik a kapcsolási czellákon át, míg a Kappféle berendezésnél az egész külső vezeték áramának (a (k) vezeték áramának) kell a battérián átfolynia. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál is lehet még más visszvezetékeket, pl. az (r) vezetéket (2. ábra) az (s) sínhez kapcsolni és az (e) akkumulátor-battériával összekötni, mely visszvezetékekben kisebb feszültségcsökkenés történik, mint a (k) vezetékben. Ezen visszvezetékek (n) és (k) között fekvő czellához kapcsolandók. Teljesen tehermentes pályánál az összes (n, r, k) vezetékek ugyanazon kapcsolási czellához vannak kapcsolva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 27377. számú törzsszabadalomban védett kapcsolásnak egy további kiképzése, melynél a külső vezetékek közötti feszültség mótordinamók segélyével van elosztva, jellemezve azáltal, hogy a háromvezetékes rendszernek egyik fele, mely a munkavezetéket, a pályasínt, ill. a szigetelt (r) visszvezetéket és a mótordinamók dinamóit tartalmazza, a kocsimótorok üzemfeszültségét vezeti, míg a rendszer másik fele, mely a pályasín és a szigetelt (k, 1) visszvezeték által képeztetik és a mótordinamóknak (h. m, i) motorjait tartalmazza, a pályasín feszültségcsökkenését egyenlíti ki. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolásnak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a feszültség elosztására szolgáló mótordinamók oly akkumulátor-battéria által vannak helyettesítve, mely kapcsolási czellái segélyével egy egyenlőtlen feszültségű, változó feszültségkiilöm bözetű rendszerfelekből álló háromvezetékes rendszert képez, úgy hogy a battériának egyik része állandóan töltetik. annak másik része pedig a megterhelés nagysága szerint töltetik vagy kisüttetik. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA oJOAí^STEA