29119. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítő szerkezettel bíró, vasból és czementből készült üreges vasúti talp

" '2 rögzítik. A 8. ábrán ez az elrendezés szabványos sínállás és nyomtávolság esetére látható. Az ék lyukak között lévő távolság akként van megszabva, hogy az a síntalp normális szélességénél kissé kisebb legyen, miért is a nyomtávolságot az által, hogy a belső oldalon vastagabb, a külső oldalon pedig vékonyabb éket használunk, nagyobbíthatjuk. Evvel azt az előnyt érjük el, hogy a talpat úgy egyenes szakaszokon, mint éles kanyarulatokban alkalmazhatjuk, a nélkül, hogy külön segédszsrkezeteket kellene használni. Ha a horgos vasrudak megsérülnek vagy eltörnek, azokat könnyen kiválthatjuk, a mennyiben az (n) rudakat a talpból oldalirányban ki lelehet ütni. Az (1) alátétlemez annyival kisebb, mint a talp kivágása, hogy egy (r) horony képződik, melyet valamely, az alátétlemez szabad kiterjedését megengedő és azt egyúttal a nedvesség ellen is védő anyaggal lehet kitölteni. Egy más sínmegerősítés látható az 5., 6. és 9. ábrán, melynél a talp két végén három-három (s) lyuk (lásd a 10. ábrán fölülnézetben) van kiképezve. Eme lyukakba verjük a fából vagy más szögezhető anyagból készült (t) ékeket, melyeken a sineket ép úgy erősíthetjük föl sz-ögezés útján, mint a talpfákon. A lyukak határvonalai közepükön kissé kifelé görbülnek, mint az a 10. ábrán (sl)-nél látható, az ékek ellenben négyzet keresztmetszetűek, minek következtében az ékek beverése után az ékek és a lyukak falai között kis (s2) közök | képződnek, a melyek az ékeknek a szög beverésénél és a nedvesség hatása alatt végbemenő kiterjedését engedik meg, tehát meggátolják, hogy az ékek a betont | szétrepesszék. Hogy ezt még biztosabban elérhessük, a lyukak körül egy-egy (u) vasspirális van a czementbe ágyazva. A lyukak, úgyszinte az ékek két szemben fekvő fölülete némileg hajlik egymás felé. Ali. ábra egy más kiviteli alak hosszmetszete, melynél a lyukak alsó részét valamely, a szögezést álló (v) habarcs, fölső részét pedig egy rövid (x) faék tölti ki. A lyuk itt akként van alakítva, hogy a szögezést megengedő betonréteg a lyuk falaival (y) eresztékek segélyével kapcsolódjék (lásd a 11. ábrát). A leírt sínmegerősítések a talp bármely kiviteli alakjánál alkalmazhatók. ISZABAUALJII IGÉNYEK. 1. Vasbetétes czementtalp, az által jellemezve, hogy a talpban egy üreg van kiképezve, mely a czementnek egy négyszög-, félkör-, vagy hasonló keresztmetszetű szekrényben egy hosszanti irányban domború vagy más hasonló alakú vaslemez körül történő öntése által létesült, oly czélból, hogy a talp súlyát kisebbíthessük, teherbírását pedig nagyobbíthassuk. 2. Az 1. alatt védett talp egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a vasbetét összes élei (i) és (j)-nél megvannak hajlítva, oly czélból, hogy a betétet a czementben lehorgonyozzuk. 3. Az 1. alatt védett talpnál egy sínmegerősítő szerkezet, az által jellemezve, hogy a sinek befogadására horgos (m) vasrudak vannak a czementbe ágyazott (n) rudak körül forgathatóan ágyazva, úgy hogy eme vasrudakat a síntalpnak átvezethetése czéljából a talp megfelelő üregeiben hátrafelé, a sín rögzítése czéljából pedig előre lehet forgatni, míg az (m) vasrudaknak a sineket rögzítő állásukban tartására a vasrudak átvezetésére szolgáló (o) üregekben (p q) ékek vannak beverve, az (o) üregek elhelyel zése és méretezése pedig olyan, hogy a sinek távolsága a szabványos nyomtávolsággal legyen egyenlő, mikor a külső (m) horgok fekszenek a betonra és a legnagyobb nyomtávolsággal egyenlő, mikor a belső (m) horgok fekszenek a betonra. 4.^z 1. alatt védett talpnál egy vasból készült, alsó oldalán esetleg fával vagy nemezzel bevont (1) alátétlemez alkalmazás;! a, beton szétmorzsolásának meggátlására, mely alátétlemezek a talp egy kivágásában akként vannak elhelyezve, hogy körülöttük egy (r) hézag keletkezzék és ez a hézag az alátétlemez kitér-