29059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázó anyag előállítására orgános eredetű földből (lép, tőzeg és más hasonló földből) és fekáliából vagy más állati eredetű hulladék anyagokból

Megjelent 1904. évi január hó 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATA SZABADALMI LEI RAS 29059. szám. IV/h/i. OSZTÁLY Eljárás trágyázó anyag előállítására orgános eredetű földekből (láp-, tőzeg és más hasonló földből) és fekáliákból vagy más állati eredetű hulladék anyagokból. JÖRGENSEN PEDER GYÁROS AALESTRUPBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 8-ika. A találmány tárgya egy eljárás, melynek alkalmazásával a nagyobb városokban összegyűlő hulladékokat, főleg fekáliákat akként lehet földolgozni, hogy az azokban lévő és a növények táplálkozására fontos anyagokat úgy közegés s ígi mint szépészeti szempontokból kifogá ilan módon lehessen mezőgazdasági czélokra fölhasználni. Az eljárá lényege abban áll, hogy az orgános eredetű földet az erélyes ammoniákos erjedésnek indult fekáliákkal keverjük. Ha a tőzeg, lápföld stb. maga nem tartalmaz elég meszet, illetve krétát vagy magnéziát, akkor azt az erjedő hulladékanyagokkal való keverése előtt ily alkálikus anyagok hozzáadásával közömbösítjük. Közömbösítésre a föntebb jelzett anyagokon kívül bázikus foszfátokat (nyers foszfátokat) is lehet használni, melyeket az eljárás foganatosításáról képződő savak kevésbé bázikus, könnyebben oldható és ezért nagyobb trágyaértékkel bíró vegyületekké alakítanak át. Az eljárás foganatosítására használt hulladékanyagok legelőnyösebben fekáliák lehetnek, melyek városokban rendszerint nagy mennyiségben kaphatók, de lehet erre a czélra vért, luis- vagy halhulladékokat is használni. Az »rjedő anyagokat és a tőzegszerű földet alkalmas tartályokban vagy egyszerű gödrökben keverjük egymással. A fekáliák és az orgános eredetű földek keverését kézimunkával vagy alkalmas keverő berendezéssel lehet végezni. A keverés megtörténte után az anyagot egy időre magára hagyjuk. Ennek következtében az orgános eredetű földet az erjedő anyagok akként befolyásolják, hogy az maga is erjedésnek indul. Az erjedés közben keletkező savak (tejsav, vajsav stb.) az anyagban eredetileg meglevő vagy ehhez kevert bázikus anyagokra (nyers foszfátokra, csontokra, fahamura stb.) hatnak, úgy hogy a tömeg állandóan közömbös marad, mi az erjedés intenzív lefolyását biztosítja. Az oldhatlan bázikus foszfátok ennek megfelelően könnyebben oldhatókká válnak. Hogy az erjedési folyamatot siettethessük, czélszerűen bázikus káliumvegyületeket, pl. a föntebb jelzett fahamut keverünk a hulladékanyagok és orgános eredetű föld keverékéhez. Az említett és magukban az előállított terméktrágyázó értékét nem befolyásoló orgános savak képződése mellett az erjedésnél az orgános nitrogén, mely eredeti alakjában trágyázó erővel nem bir, egyszerű