29058. lajstromszámú szabadalom • Tartósan égő kályha, különösen lokomotívpernye számára

bari kihasználódik. Utóbbi annyiban áll be, a mennyiben a kályhatalp és a tűzfa­lak között fekvő térben a (3 4 és 5) bor­dás falak által leadott meleg folytán erős légáramlás létesül. A küllég tehát a kályha­talp legalsó részében erősen beszívatik, megmelegíttetik és a fölső áttöréseken át ismét kilép. Közvetlenül a lépcsős rostély fölött a ferde (9) fenékkel ellátott (10) töltő tar­tány nyílik, mely a kályha (11) fölső ré­szébe oly módon van beépítve, hogy a föl­emelkedő tűzgázok által súroltatik, úgy hogy a tüzelőanyag előmelegíttetik. A kályha (11) fölső részében kicserélhe­tően és egymás fölött fekvő, valamint egy­mást kölcsönösen spirálalakban kereszte­zően elrendezett (12) fűtőcsövek vonulnak végig, melyek tetszés szerinti nagysággal és keresztmetszettel bírhatnak. Ezen (12) fűtőcsöveket egész nagyságukban a föl­emelkedő tűzgázok súrolják és ily módon a kályha melegkisugárzó fölüle te lényegesen növeltetik és a fűtőhatás fokoztatik. A tűzgázok a kályhát (13)-nál hagyják el. Míg a föntebbiekben leírt kályha külö­nösen lokomotivszinek részére alkalmaz­ható, hogy például azon képessége folytán, miszerint nagy mennyiségű sugárzó mele­get fejleszt, a lokomotivkerekeken képző­dött jégcsapok a legrövidebb idő alatt le­olvasztassanak, addig az 5., 6. és 7. ábrák­ban ezen tartósan égő kályhának egy oly kiviteli alakja van hosszmetszetben, oldal­nézetben és függélyes keresztmetszetben föltüntetve, mely homok és hasonlók szá­rítására alkalmas. Ezen kiviteli alaknál a kályha (11) fölső része el van hagyva és az elvonuló tűzgá­zok a vízszintesen fekvő (14) fűtőcsöveken vonulnak át, utóbbiak végén a (15) kamrá­ban összegyűlnek és innét a (16) csőtolda­ton át a kéménybe kerülnek. Míg a fűtő­csöveken a tűzgázok haladnak át, addig a (23) oldalfűtőcsöveken a (3 4 és 5) bordás tűzfalakon megmelegített levegő vonul vé­gig, mely a (23) csövek hátsó végén ismét kilép. A (14) és (23) fűtőcsövek által áthatolt (17) tér — mely oldalt kihúzható (26) fe­néklapokkal bír — a szárítandó anyaggal van megtölve, mely ily módon a legjobb módon megszáríttatik. Ezen kiviteli alaknál a (10) töltőtartány szabadon áll és a (18) hamutér alatt a (19) alsó talp van elrendezve, melynek lyukasz­tott (20) köpenye a megmelegítendő kül­léget szívja be és utóbbit a (8) nyílásokon át a belső (6a) talpköpeny és a tűztérfar lak között fekvő (24) térbe, valamint a (6) és (6a) belső és külső talpköpeny között fekvő (25) térbe vezeti. A (24) térből a bordás tűztérfalakon megmelegített levegő az (I) nyilak értelmében a (23) fűtő­csövekbe vonul és a (25) csőből a meg­melegített levegő a (II) nyilak értelmében a külső (6) köpeny fölső (21) nyílásain át ismét kilép. A (23) csövek különösen azért vannak el­rendezve, hogy a kályha szárító fölülete lehetőleg nagyobbíttassék és a válaszfal, illetve a belső (6a) talpköpeny főleg a külső (6) köpenynek kihorpadás folytáni időelőtti elromlásának megakadályozását czélozza. Ezen kályha tehát egyidejűleg az illető tér melegítésére szolgálhat, egyidejűleg azonban szárító kályhát is képez. A (22) főzőlemezen esetleg melegítendő folyadé­kokat vagy hasonlókat is melegíthetünk vagy főzhetünk. A legalsó rostélylépcső megfelelő változtatása által, például ezen lépcső kiszélesítése vagy keskenyebbé té­tele álra], illetve megfelelő beállítás által lehetővé tesszük, hogy durva vagy fino­mabb, illetve poralakú tüzelőanyagot egy­forma előnyösen alkalmazhassunk. Megemlítendő, hogy lokomotivpernyén kí­vül természetesen, mint már jeleztetett. kokszhulladék, barnaszénhulladék vagy ha­sonló is használható tüzelőanyag gyanánt. A találmányi eszmére nézve közömbös, hogy a leírt tartósan égő kályha mily nagy­ságban és mily kiállításban készül és hogy mily anyagot választunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Különösen lokomotivpernye vagy ha­sonló részére berendezett tartósan égő

Next

/
Oldalképek
Tartalom