29054. lajstromszámú szabadalom • Javítás erőátvivő szerkezeteken

— 3 -A találmány főczélja az, hogy a fogas- j kerekek pontosan egymásba fogódzanak, tekintet nélkül arra, miként változik meg menetközben az alváz és a tengely viszonylagos helyzete. Ezt legelőnyösebben a (q) kar beállítható tartójának az (y) rúdnak az (x) gyűrűkben történő forgatásával és az (y) rúdnak ez által okozott fölemelése és sülyesztése által előidézett beállításával érhetjük el. A (2) rugók a (z) rúdnak bizonyos meghatározott elmozdulást engednek meg, hogy a kocsialváz és tengely függélyes irányban történő viszonylagos elmozdulása kiegyenlíthető legyen. A karmantyú bárminő forgásánál a fogaskerék a tengely középvonalától mindig azonos távolságban fog lenni, a fogaskere- | kek tehát annak daczára, hogy helyzetüket a kocsialváz vagy a tengely helyzetváltozásainak megfelelően megváltoztatják, egymással állandóan kapcsolatban vannak. Mint azt föntebb mondottuk, a fogaskerék az agy karimájával az (f) hasítékokba fogódzó csavarok útján vannak összekötve. Ennek következtében a csavarok a tengely középpontjától kiindulva, nagy sugárirányú elmozdulást végezhetnek. Eme csavarok mozgását a (g) kiemelkedéseken átmenő (i) csavarok szabályozzák, a (j) karmantyú és a tengely között pedig akkora köz van, hogy a fogaskerék ne érintse közvetlenül a tengelyt és hogy az (1) csavarok helyzete az (f) hasítékokban a tengelyhez viszonyítva, megváltozhassék. Hogy a fogaskerék központosítva legyen, csakis az (i) csavarokat kell akként beállítani, hogy az agy külső kerülete az egyes csavarfejektől sugárirányban mérve, azonos távolságban legyen. A fogaskerék ebben az esetben a hajtókerékkel konczentrikus. A mint a (h) kerék központosítva van, a (p) kengyelt a (j) agyon kiképezett horonnyal csavarolás útján összekötjük, mikor — mint azt előbb leírtuk — az (s) kerék a tengely középvonalától mindig azonos távolságban fog lenni. Ennek következtében az (s) kerék a (h) kereket, tekintet nélkül arra, hogy a kocsit érő lökések a (q) kar minő helyzetváltozásait idézik elő, állandóan hajthatja. A (t) tengely, melyre az (s) fogaskerék föl van ékelve, egy dinamógéppel vagy más motorral, például egy általános csukló útján van összekötve. A 4. ábra a hajtómű egy más kiviteli alakjának fölülnézete, melynél a kengyeltől kiinduló kar nagyobb mértékben \an meghosszabbítva, úgy hogy az itt (s) betűvel jelölt fogaskerék ágyazását képezi és hogy az előbb leírt szerkezettől eltérően nem (h) kúpkerékkel, hanem közönséges fogaskerékkel kapcsolódik. A föntebb leírt működési móddal egyezik zik meg a 10., 11. és 12. ábrán látható ki-I viteli alak működési módja is, a főkülönbség az, hogy a levehető agy teljesen elmarad és ezt a tengelyre erősített karmantyú helyettesíti, mely ép oly módon forog a kengyelben, mint a (h) keréktől kiinduló (j) karmantyú. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Erőátviteli berendezés, jellemezve egy tengely és evvel együtt forgó fogaskerék, egy a tengelyt a fogaskerék közelében körülfogó és a fogaskerékbe fogódzó (s) fogaskerék ágyazására szolgáló (p) kengyel és az ennek csapágyát viselő (q) kar által, mely a tengely bármely elmozdulásánál lehetővé teszi az erőátvitelt. 2. Erőátviteli berendezés kocsitengelyekhez, az 1. igény szerint, jellemezve egy a kocsitengellyel mereven kapcsolt (5) karmantyú és evvel összekötött (6) fogaskerék által, mely berendezésnél az evvel kapcsolódó (s) fogaskerék szerelésére szolgáló (7) kar az (n) rugók hatása alatt áll, melyek a (9) rudat körülveszik és a kengyelen vannak megerősítve, hogy a tengely bármely elmozdulásánál az erőátvitel lehetővé váljék. 3. A 2. alatt védett erőátviteli berendezésnél egy megosztott fogaskerék és ettől kiinduló karmantyú, egy megosztott, könnyen oldható, (d) karimákkal és ff) hasítékokkal ellátott (c) karmantyú és