29052. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő műszer

_ 2 -ama tárgyat, melynek távolságát meg akarja határozni, tisztán láthatja. Eme tárgy helyzete, illetőleg a látótengely az 1. ábrán az (i) nyíl által van meghatározva. Az (a) kerettel ezenkívül még egy (j) keret is össze van kötve, melyen számos kisebb (k) tükör van fölszerelve, eme tükrök a (b) főtükörhöz viszonyítva oly szög alatt hajlanak, hogy a tükrök megfelelő képeket vetítsenek a nagy tükörbe, melyek a közvetlenül látott képpel vagy összeesnek vagy össze nem esnek. A közvetlenül látott képet vagy szabad szemmel, vagy kis kézi távcsővel lehet a (b) tükör fölső (c) részén át megfigyelni. Az (a) keret hátsó oldalán legelőnyösebben a különböző tárgyaktól kiinduló fénysugaraknak bevezetésére szolgáló (1) nyílások vannak kiképezve (2. és 3. ábra), eme nyílások a berendezés nem használásánál a por és nedvesség behatolása ellen az (in) zárótolóka segélyével zárhatók el. A kisebb (k) tükrök (2. és 3. ábra) alkalmas módon vannak az (n) keretekre szerelve, melyet az (o) csavarok segélyével lehet beállítani. Az említett keretek a tükrök beállítása után a beállított helyzetbe, t. i. mikor a tükör a megfelelő szög alatt veri vissza a sugarakat, rögzíthetők és így elmozdulás ellen biztosíthatók. Erre a czélra (p) csavarok vagy más hasonló tagok vannak alkalmazva. Hogy már most a különböző tárgyak képeit egymástól elválaszthassuk,a távolságmérő mellső falával szemben a főtükörben több (q) szemnyílással ellátott ernyő van elhelyezve, mely nyílásokon át a műszert használó egyén egymás után addig tekint be, míg végül oly tárgyat talál, melynek közvetlenül látott képe a megfelelő tükörképpel egybe esik, illetve ettől kisebb-nagyobb, elhanyagolható távolsággal van eltolva. A műszert használó egyén ezért a kérdéses tárgy távolságát — amint a megfelelő (q) nyíláson a jelzett két képet, melyeket szabadszemmel vagy rövid kézi távcsővel szemlélhet, egybeeső helyzetben látta — közvetlenül leolvashatja, amennyiben mindegyik (q) nyílás a megfelelő távolságot jelző számmal van jelezve, pl. 800, 1000 stb. számmal, mely számok a távolságot méterekben vagy lépésekben adják meg. Ha pl. a tárgy távolsága 1000 m., a műszert használó a tárgy közvetlen és tükörképét az 1000 számmal jelzett (q) szemnyíláson látja egybeesőnek, minden más nyíláson a tárgy tükörképe a közvetlen képhez viszonyítva, jobbra vagy balra eltolva látható. Magától érthető, hogy a műszer tetszés szerint állítható be, tehát a távolságok, melyek közvetlenül határozhatók meg, teljesen tetszőlegesen választhatók meg. így pl. a műszer 500, 600 stb. méter távolság, vagy 800, 1000, 1500 méter távolság leolvasására állítható be, a kis tükrök pedig a megfelelő számmal is jelezhetők, mikor a főtükörben ez a szám is láthatóvá válik. Abban az esetben, melyben az illető tárgy valóságos távolsága a műszeren közvetlenül leolvasható két távolság közé esik, pl. mikor ez 900 m., a műszert használó a 800 m., illetve 1000 in. jelzésű (q) szemnyílás használatánál a tükörképet a valóságos képhez viszonyíta, az egyik, illetve másik irányban eltolva látja. Minthogy ebben az esetben az eltolódás oly nagy, hogy azt biztosan fölismerni lehet, a távolságbecslés és interpoláczió által mégis pontosan meghatározható. A (b) tükröt ugyancsak ernyő vagy csappanó segélyével lehet védeni, épp úgy, mint a (q) szemnyílásokat. Hogy valamely tükörnek. vagy a műszer egy más részének helyzete esetlegesen meg ne változhassék, az egész távolságmérő megfelelő tokba van zárva, vagy pedig a lökések hatása ellen a keret megfelelő üregeiben elhelyezett (t) légpárnák vagy ütközők által van védve (1. a 3. ábrát). A 7. ábrán bemutatott sémán a czéltárgy, tehát az adott esetben egy ház (v) közvetlen képe, mely a (b) tükör fölső, átlátszó részébe esik, a (w) tükörképpel pontosan egy függélyesben van, tehát annak távolsága, mint azt a látómező alsó részén látható «800» szám jelzi, 800 m. Ez a szám ezenkívül a-(q) szemnyílás fölött is föl van írva. Föltéve azonban, hogy a (w) tükörkép a i (v) közvetlen képhez viszonyítva a 800 m.