29046. lajstromszámú szabadalom • Kettős turbina

teszi lehetővé. Mihelyt azonban a kazán- i gőz a turbinába beáramolhatik, a gőz a (30) kamrából a (35) csövön keresztül a (31) dugattyúhenger alá áramlik és ha elég nagy nyomással bír, ezen dugattyúszelepet megemeli és ez által a nagy nyomású turbina és a kondenzátor közötti összeköttetést megszakítja. Viszont, ha a kazángőz elzáratik, az egész nagy nyomású turbinában és kondenzátorban nyomáskiegyenlítés áll be. A gép működése a következő: 1. Midőn a valamely primérgép által szolgáltatott fáradt gőz mennyisége elegendő a kis nyomású (1) turbina táplálására, akkor a (12) csőben, a (13) kamrában és a (9) csőben uralkodó nyomás a kazángőz számára szolgáló automatikus adagoló szerkezetet zárva tartja. A nagy nyomású turbina ekkor nem tápláltatik, a (10) visszacsapó szelep zárva van és a (4) turbina az automatikus (31) szelep segélyével evakuáltatik, úgy hogy az nem mozogván bezárt, nem áramló fluidumban, ezzel nem is súrlódik és munkát nem is fogyaszt. Eközben a (6) regulátor szokásos módon hat a (11) szabályozó szelepre. 2. Mihelyt a kisnyomású gőz nem elegendő a kis nyomású (1) turbina kellő táplálására, a nyomás a (13) kamrában sülyed és ennek következtében az automatikus adagoló szerkezet nyittatik, hogy a nagy nyomású turbina bizonyos mennyiségű kazángőzzel tápláltassék, mely automatikusan akként szabályoztatik, hogy a nyomás a (13) kamrában állandósíttassék. Ezen nyomást kivánt fokra hozhatjuk az által, hogy az adagoló szerkezet diaíragmáját befolyásoló (28) rúgó feszültségét szabályozzuk. Másrészt, a mint föntebb említettük, mihelyt az adagoló szerkezet működésbe jön, a (31) dugattyúszelep elzárja a nagy nyomású turbina és a kondenzátor összeköttetését. Ezen esetben a regulátor hatása ugyanaz, mint a következőkben. 3. Ha a kis nyomású gőz beáramlása teljesen megszűnik, akkor a kazángőz egymagában fogja mindkét turbinát hajtani. Ekkor azonban elkerülendő ezen gőznek a (12) I csövön keresztül való kiáramlása, mely czélra épen a visszacsapó kettős fölfekvésű (14) szelep szolgál. Végre belátható, hogy a (6) regulátor bár csak a (11) szabályozó szelepre hat be, mégis mindkét turbina fordulatszámát szabályozza. Ezen szabályozó szelep zárásakor ugyanis a kisnyomású turbina által fogyasztott gőzmennyiség csökken, minek következtében (a (14) visszacsapó szelep zárva lévén) a (13) kamra nyomása növekedik és ennek megfelelően az automatikus adagoló szerkezet részben vagy teljesen elzárja a kazángőzt; voltaképen, ha a regulátor a (11) szelepet teljesen elzárta, az egész kis nyomású turbinában vákuum létesülhet és ha az automatikus adagoló súrlódás következtében nem működhetik, a kazánnyomás nemcsak az egész nagy nyomású (4) turbinára, hanem a (9) csőre és a (13) kamrára is elterjedhet egészen a (14) szelepig. Hogy az automatikus adagoló szerkezetnek ezen súrlódásából származható bajokat elkerüljük, a (26) csőben egy a regulátor által működtetett elosztó tolattyút rendezünk el, mely a (26) csövet a kondenzátorral köti össze, midőn a regulátor alsó állásába érkezik, és mely a (26) csövet a kazánnal köti össze, midőn a regulátor fölső állásába érkezik. Oly módon a kazángőz adagolása, bár csak bizonyos mértékben is, a regulátor által eszközölhető, és a (9) csőben föllépő nyomásváltozásoknak megfelelő kis hatásokat a kazánnak és kondenzátornak megfelelő tetemes hatások által helyettesítjük. Az 1. ábrában föltüntetett automatikus adagoló szerkezet helyett a 2., 3. és 4. ábrákban föltüntetett szerkezetet is alkalmazhatjuk. A 4. ábra nagyobb léptékű metszet a 2. ábrának a—b vonala szerint. Ezen foganatosítási alaknál a záró közeg nincsen a gőzvezető csőben elrendezve, hanem a nagy nyomású turbina födelében az első elosztó korong előtt akként, hogy az első elosztó korong csatornáinak kisebb vagy nagyobb számát elzárhassa. Ezen elrendezés előnye abban van, hogy a gőznek teljes expanzió-értékét minden körülmény