29025. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli szivattyú

nyomás hat, ha a tolattyúszekrénybe csökkentett nyomású gőzt vezetünk be. Abban az esetben, melyben a tolattyú a fáradt gőz bevezetésénél túlságosan tehermentesül, úgy hogy a (35) süvegre a tömített záródást biztosító nyomás sem hat, a gőz egy része a tolattyú és tolattyútíikör között a tolattyúszekrénybe jut, hol a kellő nyomást azonnal létesíti, ebben az esetben azonban a tolattyúszekrényt a (30) kifuvató csatornával kapcsolni nem szabad. A leírt vezérmú nem csak a töltésnek, hanem a kompressziónak megváltoztatását is megengedi, ezért nemcsak duplexgőzszivattyúknál, hanem ikergőzgépeknél vagy kompoundgépeknél is alkalmazható, mikor a két henger ugyancsak csupán két tolattyút fog igényelni. Ha a kompoundgépet tandemgép gjT

anánt szerkesztjük, fölösleges a közös tolattyúrúdat a két tolattyúszekrény között két tömítőszelenczén átvezetni, hanem elégséges, ha a két tolattyúszekrényt a rúd eme szakaszát körülvevő csővel kötjük össze. Ha a gőzgépet expanzió nélkül, vagyis teljes töltéssel járatjuk, mi kis teherbírású gépeknél a szerkezet egyszerűsége miatt szükséges, a tolattyús vezérművet akként módosítjuk, hogy a gőz ne mindkét, hanem csak az egyik, a másik gőzhenger dugattyúrúdjával kapcsolt tolattyún menjen át. Ez a kiviteli alak a 20. és 21. ábrán látható. A (86) tolattyú a (73) dugattyúrúddal és a (87) tolattyú a (74) dugattyúrúddal van kapcsolva. Ekkor a (47) karok keresztezik egymást. A hengereknek kettős gőzcsatornái vannak, vagyis a (88, 89) csatornák a gőz bevezetésére, a (90,91) csatornák pedig a gőz elvezetésére szolgálnak. A dugattyúk a gőzelvezető csatornákon túl haladnak, hogy a mozgó tömegek löketirányváltoztatásánál föllépő gőzkompresszió a kemény lökéseket fölfogja. A tolattyútükörben levő nyílások legnagyobb kiterjedése a tolattyúk mozgásirányába esik, a nyílások pedig egymás mellett és nem egymás mögött vannak elhelyezve (1. a 22. ábrát). A tolattyúnak kétkét (101, 102) áttörése van, melyen a gőz beáramlik és két-két (103, 104) áttörése, melyen az k áramlik, úgy hogy mint az pld. a 22. ábrán látható, akkor, mikor az egyik (88) csatorna a (102) áttörést födi, a (100) kifuvatócsatornát a (91) csatornával a (104) kagyló köti össze. A másik tolattyú ekkor a középállásában van. A henger másik végén a tolattyú visszafelé mozgásánál a (101) áttörés és a (103) kagyló működik együtt. Ha a vezérmüvet, szivattyúkat vagy más, forgó mozgást nem végző gépeket hajtó expanzió nélküli gőzgépeknél alkalmazunk, a löketet oly módon lehet határolni, hogy a hengerben a friss gőz és kifuvatott gőz vezetésére külön kamrákat alkalmazunk, úgy mint azt az 1. és 2. ábrán jeleztük, melyek akként vannak elrendezve, hogy dugattyú a friss gőzt bevezető nyílásokon túlhaladjon. Ami a 3. ábrán látható (77) és (78) szelepeket illeti, ezeket az ellennyomást ki nem egyenlítő és az 1. és 2. ábrán is látható szivattyúnál is alkalmazhatjuk, ha a szivattyút egymással szemben 90°-kal elforgatott forgattyúállással működő szivattyúk módjára akarjuk kiképezni és a vezérdugattyúnak túlfödést akarunk adni. Eme szelepek ezenkívül arra is szolgálnak, .hog}7 a káros térből a levegőt a nyomólégkazánba vezessék a szivattyúszerkezettől eltekintve, külön is alkalmazhatók. Az 1. és 2. ábrán látható szivattyúnak I az a különös tulajdonsága, hogy azt folyadékmótor gyanánt is alkalmazhatjuk, vagyis a gőzhengerek helyén a szivattyúhengereket alkalmazzuk, mely czélból segédberendezések vagy külön emelők elrendezése teljesen fölösleges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgómozgást nem létesítő ikergőzszivattyú, melynek a dugattyúrudakra ékelt, a másik henger csatornáit záró és nyitó vezérdugattyúi vannak, azáltal jellemezve, hogy a két szivattyú akként van az egymást kölcsönösen vezérlő hajtómotorokkal összekötve, hogy az egyik dugattyú és vezérdugattyúja a holt állá-