29025. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli szivattyú

_ i _ expanzió kezdőpontját és a gőzkiömlés végét; vagyis a kompresszió végét, míg a szomszédos henger tolattyúja az előbb emlílett hengernél a gőzbebocsájtás kezdetét és a gőzkifuvatás kezdetét szabja meg. Hogy ez lehetséges legyen, az (1) totolattyún az (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12) és (3) tolattyún a (13), (14), (15), (16), (17), (18), (19), (20) csatornák vannak kiképezve, melyek a tolattyú palástföliiletén két-két hasítékszerü nyílásban torkollanak ki. Ezenkívül az (1) és (3) tolattyúk tolattyútiikrében, illetőleg a leszerelhető és ezért könnyen megmunkálható és javítható (35) tehermentesítő süvegben kiképezett (21), (22), (23), (24), (25), (26), (27) és (28) csatornák útján is össze vannak kötve. A tolattyúk annak következtében tehermentesülnek, hogy a gőz a (29) csatornán jut a tolattyúk kerületéhez, vagyis hogy a tolattyúszekrényben friss gőz nincs. Hogy a tolattyúk mégis tömítve zárjanak, a (35) tehermentesítő süveget rugókkal, vagy megmegfelelően csökkentett nyomású friss gőzzel terhelhetjük. Valamely dugattyú egy löketénél a friss gőz a (29) csatornán először a másik dugattyú fölött fekvő tolattyúhoz és ennek egy csatornáján a saját tolattyújához megy és ebből jut mindaddig a hengerbe, míg ez a tolattyú nem zár, mikor az expanziószakasz kezdődik meg, mely mindaddig tart, míg a szomszédos tolattyú a kifuvató iyílást nem nyitja, mikor a fáradt gőz a saját tolattyún, egy másik összekötőcsatornán és a szomszédos tolattyún át távozik, mindaddig, míg a saját tolattyú az összekötőcsatornát el nem zárja és a kompresszió megkezdődését nem idézi elő. Ez a gőz egy másik csatornán át a szomszéd tolattyú kerületére is nyomást gyakorol, mely tolattyú előre mozgásánál friss gőzt vezet a szóban levő hengerbe, úgy hogy a leírt munkafolyamat újból kezdődik. Az összekötő- és tolattyúcsatornák elrendezése olyan, hogy ugyanez a munkafolyamat a másik hengernél is végbe menjen. A megrajzolt kiviteli alaknál a nyolez összekötőcsatorna akként van elhelyezve, hogy a (21), (24), (25), (27) csatorna csak friss gőzt, a (22), (23), (24), (26), (28) csatorna pedig csak fáradt gőzt vezessen. A tolattyúkban kiképezett csatornák közül a (6), (12), (15), (18) csatornák a (30) kifuvató, az (5), (8), (17), (19) csatornák pedig a (29) friss gőzcsatornával állandó kapcsolatban vannak, ennek megfelelően a (6) és (13), illetve a (1>) és (18) csatorna ama torkolatai, melyek a (30) kifuvatócsatornával érintkeznek, egymással össze vannak kötve, ép úgy mint a (8) és (5), illetve (17) és (19) csatorna ama torkolatai is, melyek a friss gőzt vezető (29) csatorna felé fordulnak. A vezérmű működési módja a csatolt rajz 13—17. ábrája szerint a következő: A 13. ábra szerint az (1) tolattyú, tehát az alatta fekvő (2) dugattyú is kevéssel a középállása előtt van. A gőz most a henger (29) csatornájából az (1) tolattyú (8) csatornáján, melynek másik torkolata (1. a 10. ábrát) a következő pillanatban a (24) összekötőcsatorna torkolatára fekszik, a (3) tolattyú (16) csatornáján (1. a 8. ábrát) a (46) gőzhenger (33) csatornájához vezet, mely a dugattyú baloldalán torkollik be a megfelelő hengerbe, úgy hogy a dugattyú most balról jobb felé fog mozogni. A dugattyú előtt levő gőz a (34) csatornából, mely a henger másik végén torkollik be, a (3) tolattyú tolattyútükréhez megy, itt ennek (20) csatornájába (I. a 7. ábrát) áramlik, mely a (28) összekötőcsatornába torkollik. Az (1) tolattyú további mozgásánál ez a fáradt gőz a (12) csatornába (1. 10. ábrát) megy, mely a (30) kifuvató csatornával közlekedik. A (2) dugattyút a 13. ábra szerint akként mozgatja a gőz, hogy a (29) csatornából a (19) csatornába (7. ábra), a (27) összekötőcsatornába és a (11) csatornán a (31) csatornába friss gőz jut. A megrajzolt állásnál a tolattyú kevéssel ama helyzete előtt van, melyben ezt a (31) csatornát elzárja, úgy hogy a tolattyú továbbmozgásánál a (45) hengerben megkezdődik az expanzió. A (45) hengerből a dugattyú jobb oldalán levő (32) csatornán hajtja ki a dugattyú a gőzt, ez a fáradt