29025. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli szivattyú
22. ábra a megfelelő lefejtett tolattyútükrök és a henger csatornáinak nyílásai, a 23. ábra a két tolattyú lefejtése, a 24. ábra pedig a tolattyútükrök és az ezeken fekvő tolattyúk lefejtései. Az 1. és 2. ábrán látható szivattyúnak két egymás mellett fekvő (49, 50) hengere van, továbbá két (51, 52) gőzhengere, melyek dugattyúi az (53, 54) szivattyúdugattyúkkal a (73, 74) dugattyúrudak útján mereven vannak összekötve. A szivattyúhengerek megnyújtásában egy-egy szűkebb, félakkora keresztmetszetű (55, 56) henger van elhelyezve, melyekben az ugyancsak a (73), illetve (74) dugattyúrudakra ékelt dugattyútolattyúk mozognak, úgy hogy eme tolattyúk helyzetüknek megfelelően az (59, 60) csatornákat zárják, illetve a (61, 62) csatornákkal vagy hengerterekkel kapcsolják. A (49) és (55) hengerek között a (63) csatorna torkollik be, mely a két (53, 57) dugattyú között levő teret állandóan a (64) nyomócsatornával kapcsolja össze. Ugyanily kapcsolatot létesít a (65) csatorna az (54) és (58) dugattyúk között levő tér és a (66) szívócsatorna között. Az (57) vezérdugattyú mögött lévő tér, vagyis az ábrán jobb oldalt fekvő tér a (61) csatorna útján a szívócsatornával állandó kapcsolatban van. Ép úgy az (58) vezérdugattyú mögött levő, tehát az (56) hengernek az ábrán baloldali tere is a (62) csatorna utján a (64) nyomótérrel vau állandó kapcsolatban és csakis az (53) és (54) dugattyúk mögött levő terek közlekednek a vezérdugattyú (60), illetve (59) csatornáin át fölváltva a szívó vagy nyornótérrel. A folyadék útját az ábrán nyilak jelzik. Minthogy a vezérdugattyúk megfelelő tömítés czéljából magassabbak. mint amily szélesek az (59, 60) csatornák, vagyis túlfödéssel dolgoznak, az (53, 54) dugattyúk mögött levő terek nemcsak egy pillanatig^ hanem hosszabb ideig vannak teljesen elzárva, miért a dugattyúknak mindaddig nyugalomban kell lenniök, míg a megfelelő vezérdugattyúk a csatornákat zárva tartják. Ezért a gőzhengerek vezérművét akként kell berendezni, hogy a dugatttyúk löketük végén bizonyos ideig nyugalomban maradjanak. Ebből a czélból az (51) gőzhenger (67) tolattyúját az (52) gőzhenger (74) dugattyúrúdja mozgatja, amennyiben eme tolattyúrúdja a dugattyúrúddal a ((38) emelő útján van összekötve. Ugyanilyen az (52) gőzhenger (69) tolattyújának mozgató berendezése, melynél a dugattyú- és tolattyúrúd között a (70) emelő van közbekapcsolva. Hogy a löketváltozásnál kemény ütések föl ne léphessenek, külön (71) csatornák vannak a gőz bevezetésére és (72) csatornák annak kifuvatására alkalmazva. A szivattyú működési módja a következő: Az 1. ábrán a dugattyúk oly helyzetet foglalnak el, hogy a balról jobb felé mozgó (57) vezérdugattyú a (59) csatornát éppen nyitni kezdje, hogy ez a következő pillanatban a (63) és (64) nyomócsatornákkal közlekedjék. Az (54) dugattyú és (58) vezérdugattyú, melyek a baloldali holt állásukban vannak, ezért most jobb felé mozoghatnak. A (69) gőztolattyút ebből a czélból a (73) dugattyúrúd a (70) emelő közvetítésével akként állítja be, hogy az (52) gőzhenger jobboldali (72) gőzbevezető csatornája kinyíljék. Most mindkét dugattyúrúd és az ehhez tartozó dugattyú balról jobb felé mozog, míg az (53) dugattyú a jobb szélső állásába nem érkezik, mikor az (58) vezérdugattyú egyidejűleg a (60) csatornát elzárja. A mozgás eme fázisa a 2. ábrán látható. Az (54) dugattyú tovább mozog, míg az (53) dugattyú mindaddig nyugalomban marad, míg az (58) vezérdugattyú a (60) csatornát a (62) nyomótérrel kapcsolatba nem hozza. Ebben a pillanatban a (74) dugattyúrúd által működtetett (67) tolattyú az (51) gőzhenger jobboldali (71) gőzbevezető csatornáját nyitja, úgy hogy most a dugattyú jobbról balfelé mozog, mikor az előbb leíit mozgás jobbról balfelé megy végbe. Annak következtében, hogy a vezérdugattyúk fölíilete a munkadugattyúk föliiletének csak fele, a szivattyú differencziálszivattyú gyanánt működik, vagyis ide- és odamozgásánál a dugattyú félfölületének megfelelő folyadékmennyiséget szállít, ezért
