29018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kénsavak illetve kénsavanhidridnek a kontaktus eljárás szerint való előállítására

— 2 aknába friss pörkölt kénkovandot, a pörkölő kemenczébe pedig friss kovandot adagoltuk, a pörkölő kemenczébe, illetve a (b) rostélyon lévő kovandokat nem szárított levegő hozzávezetésével meggyújtjuk. A kovandok kénalkatrésze ekkor kénessavvá ég el és maradék gyanánt vasoxyd keletkezik. A kén elégetésének, illetve oxydálásának termékét, a kénessavat, mely fölös levegővel keverve távozik a pörkölő kemenczéből, az (e) csatornán keresztül a (B) aknába, ennek szűkített (g) részébe vezetjük. Minthogy ezen szűkített része a tulajdonképeni kontaktustérnek, illetve a (B) aknának alsó végén van, ezen téren a tetemes melegmenynyiséget továbbító gázok átáramolnak. A gázok ezen hőmennyiségüket mindenek előtt az akna alsó részében lévő oxydnak adják át és ezt fölhevítik. A (B) aknában uralkodó hőmérsék természetesen a gázoknak beáramlási pontján a legnagyobb és ettől fokozódó távolságban fokozatosan csökken úgy, hogy a gázok ily módon az aknának bizonyos pontjában mindig egy a reakczióhoz legkedvezőbb liőmérsékzónára találnak a kontaktustérben. Ha a pörkölő kemencze erősen ég, akkor ezen zóna valamivel magasabban lesz, mint a kemenczének gyöngébb égésénél. E szerint ezen szerkezetnél nem kell bizonyos meghatározott hőmérsék betartásáról gondoskodnunk, miáltal az eljárás ugyanezen czélra szolgáló eddigi eljárásokkal szemben tetemesen egyszerűbb. A kontaktusmassza gyanánt szolgáló, a kénkovand pörkölése folytán keletkező vasoxyd az aknában azon mérvben sülyed, a melyben az anyagot a bővebb (C) tér alsó végén eltávolítjuk. A kontaktusanyag e szerint a pörkölési gázok áramlási irányához képest ellentétes irányban vándorol a kontaktustéren, illetve a (B) aknán keresztül. Minthogy a frissen égetett pörkölési termék katalytikus hatása a legnagyobb és rövid használat után csökken, azért a pörkölési gázok fölfelé szállva mindig hatásosabb masszára találnak, a mi nagy fontossággal bír, mivel az át nem alakított kénessav azon mérvben csökken, a melyben a pörkölési gázok a kontaktustérben fölszállnak. Az eljárás e szerint azon nagy előnnyel jár, hogy a kontaktusanyag folyton megújíttatik és emellett kataljtikus hatása tökéletesen kihasználtatik, miinellett az üzem folytonossá válik. T ; Ha a (B) akna elegendő magas, akkor a kénessavnak a levegő oxygénjével való egyesülése bevégződött, mihelyt a gázok a pörkölési terméken átáramlottak. Az fi) csatornán eltávozó gázok ekkor már nem tartalmaznak kénessavat. A reakczió folyamatát azáltal növelhetjük, hogy az aknában lévő, illetve a pörkölő kemenczéből ezen aknába bevezetett pörkölési termékekhez közönséges kénsavat adagolunk, a mi a (h) zuhany segélyével foganatosítható. Ezáltal úgy a kénessavnak az oxygémiel való egyesülése, valamint az anhydridnek kénsavhydriddá való átalakulása előmozdíttatik. A képződött kénsavgázok és gőzök nyerése specziális abszorpcziós készülékekben vagy közönséges ólomkamrákban történik. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés a rajzban föltüntetett foganatosítási alaktól sokféleképen térhet el. így pl. különösen a kénkovand pörkölésére szolgáló kemenczét különféleképen szerkeszthetjük. Hogy a (B) akna elzárására szolgáló fölső záró rész különféleképen foganatosítható, már említettük; éppen úgy az akna alsó része is különbözőképpen szerkeszthető és tetszőleges zárórészekkel, illetve a maradékok eltávolítására szolgáló szerkezetekkel lehet ellátva. A helyett, hogy a pörkölési maradékokat egy légmentesen záró (fl) ajtón keresztül távolítanók el a (C) gyűjtőtérből, lehetne ez utóbbit lefelé tölcséralakban kiképezni és nyílását egy az anyag lebocsátására szolgáló tolókával ellátni. Hogy hideg levegőnek lebocsátás közben való behatolását megakadályozzuk előnyösen két, egymás fölött bizonyos távolságra elrendezett tolókát, alkalmazhatunk. Fekvő pörkölő kemenczéknél ezek alatt több (B) aknát rendezhetünk el egymás mellett.