29014. lajstromszámú szabadalom • Körkemencze
Megjelent IDOIÍ. évi deczember hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29014. szám. XVII/o. OSZTÁLY. Körkemencze. BASSI JÓZSEF KŐMŰVESMESTER DJAKOVÁRON. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 22-ike. A körkemenczék üzeménél tudvalevőleg igen fontos, hogy az égetendő anyagot kellőképpen előmelegítsük, a kiégetett anyagot pedig fokozatosan lehűtsük, mivel . máskülönben sok selejtes árút kapunk és a kemenczében fejlesztett hőt nem használhatjuk ki elég gazdaságosan. Ezen előmelegítés és hűtés czéljából hűtendő anyagot tartalmazó égető térbe hideg levegőt szokás bebocsátani, mely, miután az az égetett anyagot lehűtötte és ennek hőjét átvette, az égetendő anyagot tartalmazó égető terekbe áramlik és ez utóbbiak tartalmát előmelegíti. Ezen hatás fokozására a körkemenczék oldalfalaiba újabban külön légvezető csatornákat építenek, melyek tolókák segélyével akként állíthatók be, hogy a hűtendő égető téren való átvezetés után előmelegítésre alkalmazandó levegő a kemenczének csak bizonyos részét járja át. Az ily légvezetékek rendesen két egymás fölött elrendezett és a kemenczén köröskörül járó csatornából állanak, melyek közül a fölső, oldalas csatornákon át, az égető terekkel közlekedik és az ezen oldalas csatornák között elrendezett tolókák segélyével az égető terek számának megfelelő szakaszokra osztható, míg az alsó csatorna a kemencze huzamvezetékével áll összeköttetésben és tolókák segélyével elzárható nyílásokon át a fölső csatornával közlekedik. Az ily berendezésű kemenczék a csatornáknak és tolókáknak komplikált rendszere miatt egyrészt igen költségesek, másrészt pedig azon hátránnyal bírnak, hogy az előmelegítő levegőnek az egyik meleg égető térből a másik hideg égető térbe való áramlásnál az ezen két égető tér között fekvő összes tereken át kell járnia. Ezáltal az említett berendezés tulajdonképpeni czélja, vagyis az előmelegítő levegő hőjének gazdaságos kihasználása meg van hiúsítva, mivel az előmelegítő levegőnek a meleg égető térből a hideg égető térbe való áramlásnál több oly égető teret is át kell járnia, melyek előmelegítésre nem szorulnak. Könynyen belátható ugyanis, hogy a meleg égető tér szomszédságában és közelében lévő égető terek a hősugárzás folytán már amúgy is melegek és így tehát az előmelegítő levegő hőjének gazdaságos kihasználása csak úgy érhető el, ha az előnelegítő levegőt a meleg égető térből közvetlenül és a legrövidebb úton vezetjük a hideg égető térbe, anélkül, hogy annak eközben előmelegítésre nem szoruló égető tereken kellene átáramolnia.
